Egy viszáki kiállítás képeit nézegetjük

Ölbei Lívia | 2020-06-15

Szarvas József színművész viszáki portája mágnes és közösségi tér. A nemrég még a virtuális térben ajánlott tárlatot hamarosan talán élőben is megnézhetjük. Az ajánlás a 90 éves Horváth Jánosnak szól.

A Kaszás Attila nevét viselő pajtaszínház – vagy kultúrpajta, benne előadásokra is alkalmas kiállítótér – a házigazda személyén túl talán azért olyan vonzó, mert ezt a teret átszellemíti a szabad levegő. Garami Gréta művészettörténész fogalmaz így – a szabad levegőtől átszellemült térről beszél –, amikor a Horváth János festőművészt 90. születésnapja alkalmából köszöntő kisfilmben bemutatja a Tenk László vezetésével működő galériában látható alkotásokat.

A nyitány Tenk Lászlóé – Kerülj beljebb! címmel –, ahogyan Tenk László teszi képi allegóriává a bezártságot, hogy még nagyobb értéke legyen a teret átszellemítő szabad levegőnek.

De a „kerülj beljebb” gesztusa mindjárt a kisfilm, az Ismerős vidék kezdőkockáin megjelenik: Szarvas József kislánya – virgonc tündér – fut, nevet a zöldben, mutatva az utat a pajtaszínházhoz, ahol édesapja köszönti a nézőt/látogatót. Szarvas József felidézi azokat az időket, amikor – a múlt évszázad, évezred utolsó pillanataiban – eljött az Őrségbe, mindenekelőtt házat keresni. Az első útja Szalafőn olyan portára vezetett, ahol nyomban felkeltette a figyelmét egy lovat ábrázoló kép. A színész drámai, westerneket idéző párbeszédként idézi meg ezt a találkozást.

A rövid kérdés-feleletekből gyorsan kiderül, hogy a lovas kép alkotója Horváth János – aki ráadásul Szalafőn lakik, itt „a szomszédban”. Hát így kezdődött a barátság, amely előhívta ezt a filmes köszöntőt, hogy „János, Isten áldjon”. Garami Gréta a festőművész kiállított képeiből áradó hangulatról, a hideg fuvallatokról beszél, Szarvas József pedig Petőfi-verssel teszi hozzá a magáét: A puszta télen. Horváth János egyrészt az Őrség, másrészt a „puszta”, az Alföld festője. Szűkszavú­sága mögött mély és forró érzel­mek feszítik a keretbe foglalt tájat, alakokat.

A nyár beköszöntével, a járványhelyzet oldódásával ta­lán mihamarabb elindulhatunk, bekopoghatunk a viszáki pajtaszínház ajtaján, ahol a házigazda és kislánya mutatja az utat; például Horváth János hűvösen forró képeihez is. Kerülj beljebb! Az invitálás Viszákon minden időben érvényes.

Fotó: Szendi Péter

VAOL