A míves kézműves munka és a tárgykollázs sikere

Miglinczi Éva | 2016-03-25

A VIII. Kortárs Ikonográfiai Biennálé tematikája "Isten, hazánkért térdelünk elődbe..." - Magyar és Magyarországi Szentek. A bezsűrizett és kiállított alkotások a szakrális-, vallásos- és profán művészet ötvözetében születtek.

A kecskeméti biennálé felhívására  beadott művek alkotói üzeneteiben a szellemi és materiális síkok egyaránt megjelentek. A transzcendens kérdéskör üzenetét hordozó alkotásokban az egyházi jelentések mellett a szépség és jóság értelmezése került előtérbe.  Érzések, gondolatok megformálását, a létezés sokrétű hitességének megélését a legkülönfélébb anyaghasználattal láttatták az alkotók.

A tárlat egyik kiemelkedő alkotása - Zelenák Katalin kárpitművész „Könny és áldás” - Szent István kárpit (gyapjú, selyemszál, aranyszál, francia gobelin, 137.6 x138 cm, 2000) - nyerte el Kecskemét Megyei Jogú Város díját.

Francia gobelin technikával készült míves kidolgozású műben Szent István koronájának formavilágát és a koronázási palást I. Istvánt ábrázoló elemét fogalmazta bele a művész. Zelenák Katalin lándzsával, országalmával kezében ábrázolta az uralkodót, de míg a paláston egy eszményített férfialakként mutatkozik meg István, addig Zelenák a kárpitban az országépítő keserveit, vég nélküli harcait szőtte meg. Néhol határozott kontúrú szegmensek, máshol egymásba kapaszkodó, összemosódó részlettöredékek jelennek meg a textilen. A hangsúlyos témaválasztást erősíti az anyag- és színhasználat. A pasztellek finom árnyalatainak fátyolában megcsillanó arany és ezüst szálak egy régmúlt kor lenyomatát idézik meg a kompozícióban.

Kustár Gábor szobrász alkotásának - „Szent László szekere” (vegyes technika, 45x15 cm, 2016) - jelképes „kötődése a Zelenák-kárpittal, hogy a tárgykollázs egyik eleme a szövéshez használt vetélő. Ebbe a csónaktestű alkalmatosságba helyezte el a művész a Nyitra városába meghalt uralkodót, akit szekéren vittek végső nyughelye felé. A fekvő vézna alak már nem emlékeztet a hatalmas testi erejű, harcos-lovagi kiállású, önfeláldozó I. Lászlóra. A dicső ütközetekre egyedül már csak a rozsdálló fémtest utal. A szekér keresztet formáló rúdja sejteti a király eljövendő szentségét. ,,Szűz Máriának választott vitézéről“  Sík Sándor így ír: ,,Szinte állandóan a tenyerén hordja, kardja élén hordja az életét: minden pillanatban kész odadobni azt Egyháznak, hazának, mindennek és mindenkinek, akikben, amiben azt a két szentséget látja testet ölteni, amelyért élt: a magyar ügyet és az Isten ügyét“. A Magyar Művészeti Akadémia Képzőművészeti Tagozatának Szakmai Különdíját kapta meg az alkotó.

A Cifrapalotában megrendezett kiállításon Gyergyádesz László művészettörténész, a biennálék alapító kurátora a megnyitón kiemelte, hogy „ a magyar és magyarországi szentek és boldogok életútja, tevékenysége évszázadokon keresztül egyik legfontosabb kapcsolódási pontjaink voltak az európai kultúrához, egyfajta láthatatlan diplomáciai hálózatot biztosítva Skóciától Bizáncig, Portugáliától Lengyelországig.”

A zsűri erkölcsi díjában Széles Judit Ferenczy Noémi-díjas textilművész, Olescher Tamás festőművész, Tápai Nóra textilművész és Varga József Zsolt festőművész részesült.

Tovább a galériába

 


 

További képek