A szakmai zsűri tagjai voltak dr. Szunyogh László, Ferenczy Béni-díjas szobrászművész, Novotny Tihamér, művészeti író, szerkesztő, a család nevében Grendel Ágota újságíró, továbbá Tóth László író és Miglinczi Éva művészettörténész. A tiszteletbeli elnök posztjára Tőzsér Árpádot, Kossuth- és József Attila-díjas költőnket kérték fel, aki különdíjat adományozott Kopócs Tibornak. Hodossy Gyula megnyitó beszéde után Tóth Anna, a Fókusz Diákszínpad tagja olvasta fel Grendel Lajos Kövületek című írásának részletét, majd Tóth László méltatta az írót és a kiállítást.
„A legmagasabb magyar és szlovák állami, illetve irodalmi díjakkal kitüntetett Grendel Lajos személyében – aki születésének idei 75., illetve halálának 5. évfordulója alkalmából meghirdetett képzőművészeti pályázatra beérkezett pályaművekből rendezett kiállítás megnyitójára ma, itt, a Csallóközi Múzeum kiállítási csarnokában összegyűltünk – köztudomásúlag azt a csehszlovákiai, szlovákiai magyar írót tisztelhettük, tisztelhetjük, aki – a múlt század 1980-as éveitől – elsőként törte át a kisebbségi-létbe szorítottság falait, s vált az egyetemes magyar irodalom és irodalmi értékrend elismert, kanonizált és kánonformáló alkotójává. Erre, s érdekességként itt most csak annyit, mivel talán kevesen tudnak róla, hogy egy, két éve Párizsban franciául megjelent 20. századi magyar novellaantológiában Grendel – Ady Endre, Bíró Lajos, Gárdonyi Géza, Heltai Jenő, Jókai Mór, Juhász Gyula, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula, Márai Sándor és Örkény István mellett – egyedül képviseli a kortárs magyar prózát. De nemcsak munkássága és művei hatókörével lépett túl a kisebbségi lét s anyanyelvi közössége határain, hanem azzal is, hogy a szlovákiai magyar írók közt az első, akinek művei Európa számos országában és közel tucatnyi nyelven megjelentek (a szlovák mellett franciául, angolul olaszul, németül, oroszul, lengyelül, szerbül stb.). Ugyanekkor amellett, hogy sikerült kilépnie a honosságából és anyanyelvéből fakadó nyelvi korlátok közül, ez idáig szintén egyedüliként – szlovákiai magyar író létére – kora szlovák irodalmi és közéletének is nemcsak egyenrangú, hanem kiemelkedő alkotójává, szereplőjévé tudott válni. Ami összmagyar viszonylatban is páratlan, hogy valakit két – a magyar mellett egy más nyelvű –, sőt, három – a magyar, a szlovákiai magyar és a szlovák – irodalom is a magáénak valljon és annak meghatározó alkotói között tartson számon”- fejtette ki Tóth László. Hozzáfűzte még, az pedig külön öröm lehet a számunkra, hogy írónk egy újabb nyelven
Pályázati felhívásunkra meglepően sok arckép, illetve karikatúra született Grendelről. Ami felvetette bennem a kérdést: nem a könnyebbik megoldást jelenti-e ez? Ám rögtön észre kellett vennem azt is, hányféle Grendel-arc néz vissza ránk ezekről a falakról… És látnom kell: ugyanannyi, ahányan nézik őt. Azazhogy egyetlen arcnak is hányféle olvasata, és ugyanannak a valóságnak is hányféle értelmezése lehetséges… Ami esetünkben azt is jelenti: annyi, ahány olvasója-értelmezője van világunknak, valóságunknak és írónknak: Grendel Lajosnak…”- összegzett Tóth László.

A tárlaton kiállító művészek: A. Bak Péter, Bánsághi Tibor Vince, Bárány Terézia, Bészabó András, Bugyács Sándor, Büki Zsuzsanna, Czikó Imola, Csernátony Lukács László, Csurák Erzsébet, Drozsnyik István, Fábry János, Fecsó Szilárd, Gáspár Péter, Holló István, Jakobi Anna, Jánosi Anna, Kelemen Dénes Lehel, Kemp Zsuzsa, Király Dávid, Király Zsuzsa, Kopócs Tibor, Koppány Attila, Kóthay Péter, Kovács Csonga Anikó, Kovács Péter Balázs – KPB, Léphaft Pál, Lévai Ádám, Lévay Jenő, Lovas Kinga, Lőrincz Zsuzsa, Magyar József, Mátrai István, Méry Beáta, Miske Emő, Nagy Judit, Neuberger István, Ovidiu Petca, Pál Csaba, Pállay József, Réti Ágnes, Ruzics Csilla, Sáfár Pál, Sárkány Balázs, Simon Zsolt, Siska-Szabó Hajnalka, Stefanovits Péter, Szabó Andrea, Szabó Bonifác, Szabó Henrietta, Szabó János, Székely Móri Márta, Szilágyi Jéger Teréz, Tarkó János, Ujhelyi Gabriella, Városi Gabriella, Végh Éva, Végvári Gergely.