Hipp Mosonmagyaróváron

Egy németországi kortárs művész bemutatkozik a Hansági Múzeumban.

Iannis Xenakis görög zeneszerző és építész azt a kijelentést teszi, hogy „A kompozíció lényege nem csak a tárgyban, hanem az ötletben rejlik.” Ennek következtében már jól érzékelhető, hogy Dr. Prof. Nikolaus Hipp műveiben az ötlet és a tárgy egymással áll párbeszédben, miközben átalakulnak és újjászületnek.

Dr. Nikolaus Hipp beszél a kiállításmegnyitón, 2024. október 27.

Annak ellenére, hogy 5 év telt el amióta a műalkotó bemutatkozott Egerben, művészetének vizuális nyelvezete továbbra is képes újabb meglepetéseket okozni a laikus néző számára. A Cselley‑ház Képtárának első két termében a festőművész 3 évtizeden átnyúló munkásságát tükröző válogatást láthatunk. Találkozunk olajfestményekkel, litográfiákkal, pasztellekkel, és gouache technikával elkészült művekkel is. Egyrészüket a lírai muzikalitás és az erős gesztusok révén létrejött előadásmód, viszont más műalkotásokat a kimért és precíz vizuális szemlélet jellemez. Példaként kihangsúlyoznám a (4. fotó) 2008-as „Cím nélkül” című festményt, amelyen a sűrű barna színek és a lágy sárgák mellett a vörös és kék szín teljessé teszik ezt az expresszív világot. Sűrű és határozottan húzott ecsetvonások épülnek fel egymásra, miközben más színek finomabban és precízebben vannak ábrázolva. A festő szinte zenészként gondolkodik,

Enteriőrkép a Hansági Múzeumban

ahogy ecsetjével megteremt egy dús és gazdag színvilágot. Ezt a muzikalitást észrevehetjük az (5. fotó) 1996-os „Cím nélkül” című festményén is. Itt egy gesztusra épülő előadási módszerrel találkozunk. A vászon kék színe olyan gondosan van felfestve, hogy eszünkbe juttatja Caspar David Friedrich „Vándor a Ködtenger felett” című festményének színvilágát. A vásznon szereplő színek közötti párbeszéd az egyetemesség és az individualitás viszonyrendszerére reflektál, melynek egyik megnyilvánulása a „Cím nélkül Nr. 1639” című (6. fotó) festményen is észrevehető. E műalkotáson Nikolaus Hipp gondosan figyel arra, hogy egyes színek felkerüljenek a kompozícióra. Ez a rendszerszerű gondolkodásmód valószínűleg abból ered, hogy a festő a színek elhelyezése alatt az összképre koncentrál. A sötétkék, rózsaszín, és sárga színek jellemzik az egyéni öntudatot, miközben a szürke–fehér és kék színkombinációk alkotják a teljességet. Hasonlóféleképp találkozhatunk egy vallásfilozófiai elgondolással az 1982-es „Cím nélkül” c. olajképen. Nikolaus Hipp 1980-as években megfestett műveivel ellentétben az 1990-es évek közepén kreált alkotások színvilága feloldódik, s ennek révén sokkal strukturálisabbá válnak.

Ennek egyik példája az 1995-ös „Cím nélkül” című festmény. Az egymásra épülő, többfajta alakzattal rendelkező síkok és körszerű struktúrák játékosan jelennek meg a kompozíción. Ez a festmény inkább hasonlít egy szimfonikus költeményre, melynek van nyitánya, intermezzo-ja és befejezése is. Ezzel szemben egy célratörőbb stílussal találkozunk az (9. fotó) 1993-as „Cím nélkül” című olajfestményen. Határozott barnás színkombinációk veszik körül ezt a fehér színű tárgyszerű alakzatot, amely intermezzo-ként jelenik meg a képen. A festő ezzel azt próbálja közölni, hogy e korlát elválasztja a misztikus és megérinthetetlen színvilágot a kiszámíthatatlan és borús képmezőtől. Ez a vizuális látásmód a 2000-es „Cím nélkül” (10. fotó) című festményen kezd kibontakozni. A művész itt már egy pasztelltechnikával próbál hasonló hatást kelteni, mint ahogy az olajvásznain. A színfelületek egymásra tapadnak, viszont az ecsetvonások lazább szerkezetté alakulnak a lazúrszerű barna, fehér, vörös, és kék színstruktúrán belül. Ennél a képnél éri el a festő azt a lírai könnyelműséget és embercentrikusságot, amely mindvégig jellemezte ars poeticaját.

6. Dr. Prof. Nikolaus Hipp: Cím nélkül Nr. 1639, olaj, vászon, 50x40 cm

 

Főkép:

4. Dr. Prof. Nikolaus Hipp: Cím nélkül Nr. 1., 2008, olaj, vászon, 83x70 cm

Galéria fotók:

9. Dr. Prof. Nikolaus Hipp: Cím nélkül Nr. 387, 1993, olaj, vászon, 74x84 cm,

10. Dr. Prof. Nikolaus Hipp: Cím nélkül Nr. 1080, 2000, nefal papír, 25x35 cm,

5. Dr. Prof. Nikolaus Hipp: Cím nélkül Nr. 594, 1996, olaj, vászon, 95x105 cm

 

További képek