feLugossy László a Godotban

Art Limes | 2021-12-12

feLugossy László (1947) 1960-as évek évektől teret nyerő magyar underground művészet kultikus figurája. Képzőművészeti munkássága mellett jelentős – az attól lényegileg elválaszthatatlan – alternatív zenei, filmes, költői, illetve efZámbó Istvánnal, Szirtes Jánossal közös performer tevékenysége.

Az 1970-es évektől kezdve készíti jellegzetes tárgykollázsait, objektjeit, installációit, és különböző hordozóanyagra (fa, vászon, szúnyogháló, papír, stb.) felvitt akril/olaj festményeit. Kísérletezgető kedve határtalan, műfaji, technika korlátokat nem ismer, minden megnyilatkozása természetes, spontán megnyilvánulás. Hétköznapi életből beemelt banális tárgyak, urbanisztikus – folklorisztikus jelképrendszerek, erotikus töltetű víziók felhasználásával jellegzetes képi és mentális világot teremt. Minden eleme eredendően evilági, (hazai) földhöz kötött sajátságokkal rendelkezik, de képi fantáziája és filozófiai látásmódja által egyfajta elementáris őserővel áthatott leleplező, archetipikus, lényegi minőséggé transzformálódik. Kicsavart, egymásba alakult végtagjaikkal, hétköznapi tárgyak szürrealisztikus együttesének társaságában megjelenő sziluettszerű, nagy, élénk színfoltokkal kitöltött titokzatos (nő)alakok makacsul visszatérő szereplői műveinek. A különböző bizarr, narratív jellegű szituációkban feltűnő figurák megformálásában időnként egészen a teljes absztrakcióig is eljut, ami gyakran redukált színvilággal párosul nála. A műegyütteseket kiegészítő szavak, szövegek, sőt maguk a képcímek is tovább gazdagítják az aurájukba kerülő asszociációs mezőt.

“...Mindez nem jelenti azt, hogy ő ne tudná, mi történik a világban, ne dönthette volna el éleselméjűen, tehát pontosan, hogy festményei címe és maguk a művek között nincs-e számos ironikus, ha tetszik, intellektuálisan igen figyelemreméltó összefüggés: ennyiben azok igazi montázsok. Nem mesterséges trendeket követ, hanem a szabadság reménye és a szomorúság végtelensége tűnik fel képein: mind a valóság nyomai...” - György Péter, Élet és Irodalom 2021. december 3.

További képek