KÖZÖS ELKÜLÖNÜLÉSEK

2020 kora tavaszán, még az önkéntes – nem előírt – elvo­nulás alatt Zsennyén születtek az első rajzok.

A Bartók rádió zenéje és a napi hírek adták a hátterüket, Krúdy Gyula novellái pedig az esti olvasnivalót. Ezt az időszakot már szigorú bezárkózás követte Pákozdon, hosszú hetek következtek, majd hónapok és eltelt a nyár is... A negyven rajz nagyjából másfél hónap alatt készült a pillanatnyi életérzések, gondolatok, valamint a lelassult világ hatásait tükrözve. E rajzokból válogattam a kötetbe, amelyekhez az írások kötődnek érintőlegesen vagy szorosabban, a rajzokat értelmezve. Ezúton köszönöm a társaknak, akik írásaikkal megtiszteltek, hogy műveikkel létrejöhetett egy sajátos szerkezetű könyv, akár egy időmetszet, életünk közösen megélt darabja, ÉLET – RAJZ – 2020 címmel.

Velünk élő jelképek (Lóska Lajos)

Stefanovits Péter legújabb szimbolikus-groteszk rajzait nézegetve az a meggyőződés érlelődött bennem, hogy úgy kerülhetünk hozzájuk közelebb, ha bemutatok néhányat tipikus, vissza-visszatérő motívumai közül. (…)

(…) vegyük sorra azokat a jelképeket, amelyek a leggyakrabban felbukkannak Stefanovits Péternél. Grafikáin és rajzain legtöbbször szakrálisak jellegű szimbólumokkal (oltár, kereszt, búzakéve, tűzoszlop) találkozunk. Mellettük meg kell említenem a számos kultúrában és vallásban (buddhizmus, kereszténység) kiemelt helyet elfoglaló általánosabb jelképeket, így az életből a halálba vagy a földi siralomvölgyből a mennyországba vezető kaput, illetve a világmindenséget tartó oszlopot is.

Egy másik, sokszor aktuális történésekre utaló csoportot alkotnak a társadalmi változásokat megidéző jelképek, melyek a grafikusművésznél többnyire magyar történelmi eseményekhez kötődnek. Ilyen például a ledöntött Sztálin szobor csizmacsonkja.

 

 

 

 

 

 

 

A munkáin legtöbbször jelen lévő jelképek közül emeljünk ki néhányat. A kereszt az emberiség egyik legáltalánosabb és legősibb, különféle tartalmakat hordozó motívuma: alkalmas a térbeli irányok megjelenítésére, utalhat a világtengelyre, egyes vallásokban, például a buddhizmusban a kör mellett a mandala fő szerkezeti eleme, a kereszténységben pedig a keresztre feszítés szimbóluma. Stefanovits Péternél a kereszt az utóbbi jelentéséhez köthető: Krisztus megfeszítését, szenvedését megidéző jelkép, még ha néha elvontabb is a megszokott ábrázolásoknál. A Rejtőző kereszt (2002) című litográfiáján például egy tüskék borította felületen fűágyra fektetett keresztet helyezett el.

A Bibliából ismert jelképek közül az oltárkő, az oltár jelenik meg legsűrűbben a művein. Az oltár a földi és a transzcendens világ találkozási helye, az oltáron mutatták be áldozataitat az isteneiknek már jóval a kereszténység előtt is a különféle kultúrák. Az Oltár felett I-III. (1998) sorozaton az oltármenza egy terítővel lefedett kör alakú asztal, melyen különböző szakrális tárgyak – kehely, kereszt – sorakoznak. A Hordozható oltár I. (2008) egymásra rakott három kőtömbje viszont inkább pogány áldozati helyre emlékeztet. Konkrét ószövetségi témát dolgoz fel a kévéket és búzamagokat ábrázoló József álma (1990), illetve a Mózes látomását elénk táró Felhő és tűzoszlop (1990) című nyomatokon. Sajátos színfoltjai az oeuvre-nek azok az egyszerre direkt és transzcendens megközelítésű lapok, amelyeken a keresztény és a munkásmozgalmi szimbolika paradox módon átjátszik egymásba. A Hálafal I. (2003) című grafikán például lángoló kalapácsok hullnak az égből. A munka megértésének a kulcsa az, hogy a kalapács Krisztus (kevésbé ismert) szimbóluma, és csak később lett a munkásosztály jelképe.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A vallás, a történelem és a politika nemcsak áttételesen, de közvetlenül, konkrét emlékként is hatással volt Stefanovits Péter művészetére. Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc legjelentősebb jelképe, a lyukas zászló mellett a ledöntött Sztálin szobor darabja, a posztamensen meredező csizmacsonk a diktatúra megsemmisülését és a szabadság feltámadását üdvözlik (Gyerekkori emlék, 1986). A legújabb rajzai ugyancsak napjaink történelmére, korunk visszásságaira figyelmeztető jelképek. A színpadon ágáló figura a „színház az egész világ” szlogent juttatja eszünkbe. A hatalmas fej és a mellette vigyázók a diktatúrát idézik meg, a vágott tetejű téglalap alakú kőbe helyezett csap pedig egy profánul felhasznált oltárkőre emlékeztet.

 

(Stefanovits Péter: ÉLET – RAJZ – 2020. Kiadó: Alapfy Kft.)