40 és 100

Molnár Gyula | 2018-11-29

Ezek a számok látszólag nem függenek össze, de mégis nagyon. Most már a XXI. Országos Tervezőgrafikai  Biennále következik - és 1978-ban, 40  éve rendezte az elsőt az a Papp Gábor, aki most lenne 100 esztendős. 
Tehát:  21 (XXI.), 40 és 100.

Engedjék meg, hogy ne menjünk el csak úgy a százas szám és Papp Gábor neve mellett. Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy Papp Gábor, aki 1978-ban, 40 éve, ugyanúgy válogatta a beadott munkákat a kollégáival, mint mi  itt nemrégen, azért, hogy elinduljon a magyar tervezőgrafika ünnepe Békéscsabán, és ma már itt tartson.

Papp Gábor a huszadik század magyar és nemzetközi tervezőgrafika kiemelkedő alakja 1918. július 22- én született Barczarozsnyón, ha ez nem következik be, egészen máshogyan alakul a hatvanas, hetvenes és nyolcvanas évek magyar grafikai élete, többek között az enyém is. Az Ő kiemelkedő munkássága,  szakmai és emberi tekintélye, fáradhatatlan szervezőképessége, eleganciája, szigora egy olyan morálisan és minőségben elkötelezett világot teremtett, ami a mai napig hat. Papp Gábor égi szelleme most is biztos, szigorú örömmel, laponként barangol ebben a  katalógusban. 

Ha már misztika, akkor Papp Gábor művei szinte a számmisztikában, a betűk tiszteletében születtek, egyszerűek és kortalanok ma is, az új vizualitás példaképei, alapjai. Legyen az a 13-as , 68-as,  69 -es, 70-es, 72-es, 77-es, 78-as szám vagy  bármelyik is, vagy egy A betű, egy G betű, egy P betű - ezek redukciói gyönyörűségesek. Ennek a rendkívüli manuális  képességgel megáldott alkotónak az életútja úgy torkollott a leegyszerűsített tipográfia világába, mintha sohasem lett volna ecset, ceruza  a kezében, és nem érezte volna a festészet minden fortélyát.

Mi az idősebb és a fiatal nemzedék feladata? ŐRÍZNI ezt a LÁNGOT! A mai magyar új generáció alkotói szinte öntudatlanul vigyázzák ezt a  tüzet. A jelenkori tervezőgrafikai új művészet szinte korlátlan örömmel  fürdőzik ebben az új tipográfiai világban, majdnem minden kiállításon főszerepet visz. A képként nézett szöveg, betű most teljesen egyenrangú a narratív ábrázolással. Ez látható itt a biennálén is - és ez nem verseny, mert már mind a két képalkotó módszer létjogosultsága bizonyított. Amig a képek olvashatóvá válnak, addig az olvasni valók  képpé. 

20 éve ezt írtam a XI. biennále bevezetőjében:

A képírástól az írásképig. Kommunikációs irányzatok a XXI. század küszöbén”

Reneszánsz antikva, klasszicista antikva, lineáris antikva, európai kultúra, svájci iskola, beach-kultúra, Bodoni, Zuzanna Licko, betűfokozat, type face, soremelés, baseline shift, lipcsei soresési szabály, track, kiskapitális, horizontal scale, funkcionális tipográfia, new wave, experimentális tipográfia, tradicionális tipográfia, elementáris tipográfia, art deco, individuális tipográfia, konstruktivizmus, pop-art, informativ tipográfia, futurizmus, dada, Emigre csoprt, Greimen, Brody, Lichtenstein, Huszár Vilmos, Freidman, Indiana, Warhol, Piatti, Papp Gábor, Tanaka, Morison, Gill, Itten, Leger,Cassandre, Schiele, Kassák Lajos, Moholy-Nagy, Gábor Pál, Kner, Majakovszkij, Rodcsenko, Grapus csoport, Picabia, Bányai Pista, Glaser, Virágvölgyi Péter, QuarkXPress, David Carson, The End of Print. A világ digitális lett. A XX. század végére megszűnt a klasszikus tipográfiai rend egyeduralma. Az új technikai eszköz, a számítógép “átértelmezte” a nyomtatott írásbeliség szerepét. Ettől kezdve a tipográfia nem csupán az üzenet hordozója, hanem vizuális megjelenítésével maga is üzenetté vált. Kilépett kétdimenziós fogságából, és illuzionista “akusztikus” tereket hódított meg önmaga számára. A betű, a tipográfia maga lett a kép!” 

(csak a QuarkXPress-t nem tudom vállalni, mert az már nincs, a többi bekövetkezett)


Ezen a kiállításon mindig együtt lebeg a múlt, a jelen, a jövő szelleme. A jelen mindig a legérdekesebb, abban már belerejtve formálódik, bölcsőt követel a jövő. Minden jó döntés, ami itt születni fog, az a sikeres, személyes és szakmai jövő felé mutat. Ezt igazolja a múlt. Nem jó, de szép, hogy születése óta ismerem ezt a békéscsabai ünnepet. Tudom, hogy mennyi  hazai és nemzetközi karrier indult innen, legyen az a közel- vagy a régmúlt. Ezek nagyon fontos lenyomatok, ezt a város akár brand-nek  is használhatná, ugyanúgy mint a Kner örökséget, de most, még mindig a kolbászfesztivál a győztes.

Gratulálok a résztvevőknek, a leendő nyerteseknek, és köszönjük a városnak, hogy ismét itt lehetünk.

Papp Gábor 1982-ben hunyt el. Örülök, hogy tiszteleghetünk az idén 100 éves Papp Gábor előtt.

2018-ban lesz az első nagy nemzetközi tervezőgrafikai megjelenés, a Posterfest, több mint 40 ország részvételével, és idén már a 16. arany rajzszög kiállítás nyílik. Mindezek nem jöhettek volna létre a Békéscsabai Biennálé nélkül, és még sok minden más sem. Papp Gábor forrást fakasztott 40 éve itt, Békéscsabán. Ez a patak folyóvá duzzadt, hagyományt teremtett és már több más eseményt is szült. 40 évvel később ez a folyó elérte a tengert.

 

Fotó: budapestposter.com, Elekes Attila André