W. Shakespeare – Kovács Géza – Veres András: Ugyanaz másként – Kortársunk, Rómeó és Júlia (14+)

Mitől színház a színház? Hogy jön létre egy előadás? A Vojtina Bábszínház előadása interaktív formában vonja be a középiskolás nézőket a színházcsinálás, egy előadás létrejöttének rejtelmeibe. Megismerteti velük a dráma műfaját, a színház esztétikai sajátosságait és a színházhoz kapcsolódó társművészetek kifejezési eszköztárát, de ami ennél is lényegesebb: értő, elemző nézővé válásukban is hatékonyan segíti őket.

Különböző színpadi, művészeti műfajok eszköztárának váltakozásával gördül előre a cselekmény: hol bábos eszközökkel elevenedik meg egy jelenetet, aztán a zeneirodalomból hozunk példát, majd a táncművészet segítségével fogalmazzuk meg a szerelmi történet egy- egy részletét, hol különválva egymástól, hol egymásba olvadva. Ugyanaz másként! A beavatás részévé válnak azok a megszülető Rómeó és Júlia-változatok is, amelyeket a debreceni középiskolások írtak az előadás számára. Miért a Rómeó és Júlia? Mert róluk szól a történet, a felnőttek világával szembeni lázadásukról, saját életük irányításáról.

 

 

 

 

 

 

 

A Vojtina Bábszínház készülő, Ugyanaz másként – Kortársunk, Rómeó és Júlia című beavató színházi előadása segít megérteni és értelmezni a színházban látottakat, összefüggéseket keres, elgondolkodtat, társadalmi viszonyokat térképez fel, beavat a színház világába szinte korosztálytól függetlenül.
Az Ugyanaz másként dupla, sőt tripla csavar, mert nem pusztán a dráma színpadra vitele, az előadás színházi kulisszái mögé vezet: olykor bábos eszközökkel elevenedik meg egy jelenet a Vojtina színészeivel, amire a zeneirodalom válaszol mások mellett a Kodály Filharmónia művészeinek közreműködésével, máskor pedig a táncművészet segítségével (a Magyar Táncművészeti Egyetem hallgatóinak tolmácsolásában) fogalmazzák meg a szerelmi történet egy-egy részletét. Egy adott pillanatban kinyitják a kapukat a közönség felé: megállítják a játékot, és a színpadmesterek mutatják meg egy-egy jelenet többféle értelmezését, igyekeznek megvilágítani a drámai szituációkat. Kovács Géza rendező maga is nézője volt a beavató színházi műfaj megteremtője és képviselője, Ruszt József előadásainak. Pár évvel ezelőtt fogalmazódott meg benne az ötlet, hogy a különböző művészeti ágak találkozásával párosítja a műfajt. „Végtelenül izgalmas az a színházi helyzet, amikor egy adott témát más-más megközelítésben, más-más eszközzel bontunk ki. Úgy formálni egy drámai szövetet, hogy az megtartsa eredeti jelentéstartományát, szerkezetét, de mégis különböző szemüvegen keresztül láthatjuk. Olyan ez, mint amikor az adott igazságot különböző szereplők szemszögéből vizsgáljuk.”

 

 

 

 

 

 

 

A bábszínház felhívást tett közzé a középiskolások számára: színházi kalandra, Rómeó és Júlia történetének tovább- illetve átírására bíztatták a gimnazistákat. Az alkotók különböző témákkal, kérdésfelvetésekkel keresték meg a debreceni iskolák nagykamaszait azzal a nem titkolt céllal, hogy a sikeresnek ítélt írásművek részletei bekerülnek az előadás egyes jeleneteibe. A dolgozatok kreativitása, ötletessége és olykor merészsége meglepte Kovács Géza rendezőt.
„Az elképzelt történetek komplexitása, az azokban kibontakozó fantáziadús szálak sokszor megrázóak, sokszor gyönyörűek voltak. Hálásak vagyunk minden benyújtott munkáért, amelyekből az előadás részeként a közönség is megismerhet néhányat.”

 

 

 

 

 

 

Dömötör Anna Viktória bábszínész az előadás különlegességeként a társművészetek párbeszédét,  egymáshoz való viszonyát és helyzetét hangsúlyozta.
„A zene és a tánc is, olykor magyarázó jelleggel, néha párhuzamos monológként kap helyett egyes jelenetekben. A zene néhol vezet, néha jelenetszervező elemmé lép elő, de van, ahol csak hangulatfestőként beúszik és kibont dolgokat, amelyeket szavakkal nehéz lenne kifejezni.”

Játszók - Dömötör Anna Viktória, Gerő Ádám, Baditz Dávid, Hajdu Péter, Hell Krisztina, Mercs Máté Péter, Telenkó-Oláh Tímea

Fordította- Nádasdy Ádám

Író - W. Shakespeare tragédiája alapján Kovács Géza és Veres András

Dramaturg - Veres András

Tervező - Mátravölgyi Ákos

Zeneszerző - Czapp Ferenc

Koreográfus - Katona Gábor

Zenei közreműködők - Sütő József, Kurgyis Márta, Bozsányi Dávid, Parádi László, Horváth Marcell, Czifra Sándor, Tóth Zsolt, Ruha József, Györgyfi Zsolt

Táncosok - Varga Bendegúz, Olcsvári Cintia, Karpeta Fanni, Balázs Dorina

Rendező - Kovács Géza

Fotó - Csatáry-Nagy Krisztina

További képek