NARNIMMAGINARIA – STILL MOVING – MÉG MINDIG MOZGÁSBAN
Nemzetközi Pinhole-fotográfiai (lyukkamera) Fesztivál az olaszországi Narni település több helyszínén.
2026. március 28. és április 6. között a NARNIMMAGINARIA kurátori tevékenységét a NARNIMMAGINARIA – STILL MOVING néven folytatja, amely az első nemzetközi lyukkamera-fotográfia fesztivál s teljes egészében a „lassú” egyszerű optikai eszköz – a camera obscura – művészeti gyakorlatoknak szentelt. A rendezvényt a SATOR APS Egyesület szervezi, támogatói pedig Narni önkormányzata és a Beata Lucia Aps.
Miután a korábbi fesztiválokon a „humán tájképek” témáját járták körül, a fesztivál most a lassúságot vizsgálja mint esztétikai álláspontot és kritikai eszközt. A szervezők kiállítási és performatív programot kínálnak, ahol párbeszédre serkenti a pinhole-fotográfiát, a hímzőművészetet, a városi tájképet, az emlékezetet és a közösséget.
KIÁLLÍTÁSOK
STILL MOVING – A PINHOLE-FOTÓGRAFIA NEMZETKÖZI SZEKCIÓJA
A STILL MOVING nemzetközi szekciója, amelyet a San Domenico-emlékműkomplexum és a volt Beata Lucia csecsemőotthon komplexumában rendeznek meg, különböző országokból származó alkotókat hoz össze, akiket a pinhole-fotográfia kísérletezése iránti érdeklődés köt össze, mint például Inga Dinga (Vilnius, 1979), litván fotósművészt, aki rendszeresen kiállít hazájában és külföldön.. Első kiállításával, az Alteration-nel 2018-ban debütált Rómában, míg legutóbb a Lithuanian Press Photography 2025 Vilniusban és a pinhole-fotográfiának szentelt Pavlovka Pinhole Photography Festival Aberdeenben. Diana Pankova, a Minszki Belorusz Állami Egyetem diplomása, művészi gyakorlatát
filozófiai kutatással egészíti ki. Vizuális kutatásában különböző fényképezőgépekkel és technikákkal – különösen pinhole-eszközökkel – kísérletezik, feltárva az idő, a tér és a forma közötti kapcsolatokat. Részt vett nemzetközi kiállításokon, és pinhole-fotográfiával foglalkozó műhelyeket vezet, míg akadémiai kutatása az interaktív és immerzív művészet érzékszervi és multiszenzoros élményére összpontosít. Végül Jorma Onkinen a finn fotográfus, aki szinte véletlenül fedezte fel a pinhole-fotográfiát, és azóta erősen kísérleti jellegű gyakorlatot fejlesztett ki. Saját kezűleg készíti fényképezőgépeit mindennapi tárgyakból – egy régi olajkannából vagy egy kávésdobozból –, és gyakran alkalmazza a kettős expozíciót, nem a valóság dokumentálása, hanem az általunk lakott helyekről alkotott új látásmódok megteremtése érdekében.
A nemzetközi szerzők mellett a kiállítás egy széles körű olasz fotósokból álló csoportot is bemutat, akik a pinhole-fotográfia kutatásával foglalkoznak. Massimo Marchini a San Lorenzo in Campo-i műhelyében a 19. századi régi fotográfiai technikákat gyakorolja és tanítja – a sópapírtól az albuminon át, a Van Dyke-tól a cianotípián át a nedves kollódiumig –, emellett pinhole- és minutere-fényképezőgépeket is épít. A „slow photography” gyakorlatát népszerűsíti, amelyet műhelyek és oktatási tevékenységek keretében az iskolákban is terjeszt. Vincenzo Marzocchini (Ancona, 1948), az Urbinoi Egyetem pedagógia szakán végzett, a hetvenes évek vége óta foglalkozik a fotográfiával, művészi tevékenységét a képalkotás oktatásával és népszerűsítésével egészíti ki. Helyi kutatások és sötétkamrás kísérletek után tanulmányait a fotográfia és az irodalom közötti kapcsolatok történeti és kritikai elemzésére irányította, 2007-ben hozzájárulva a Montelupone-i Fotótörténeti Múzeum létrehozásához. A kiállításon Massimo Stefanutti (Velence, 1957)
mellett is látható, aki fotójogra szakosodott ügyvéd, és évtizedek óta aktívan foglalkozik a pinhole-fotográfia kutatásával. Stefanutti a senigalliai MUSINF-ben működő Olasz Pinhole Fotográfiai Megfigyelőközpont koordinációs csoportjának tagja. Marco Scataglini profi fotós és író, aki rengeteg fotózással és területekkel foglalkozó esszét írt, és több mint kétszáz riportot publikált utazási magazinokban, itt mutatja be a Quel che resta (Ami megmarad) című projektjét, egy olyan műsorozatot, ami a pinhole fotózás természetéből fakad, ahol a fény lassan rakódik le a filmre, miközben a világ folyamatosan változik. A munka a tájak és az építészet törékenységén elmélkedik, arra emlékeztetve, hogy minden emberi alkotás, a középkori váraktól a kortárs városokig, idővel romba dől. Francesco Capponi (Perugia, 1976), aki a Képzőművészeti Akadémián szobrászatot tanult, olyan kutatást folytat, amely különböző kifejezési formákat ölel fel, különös figyelmet fordít az analóg és a pinhole fotográfiára. Gyakran integrálja a fényképezőgépet magába a műbe, tárgyakat fényképezőgépekké alakítva, és a fény, az észlelés és a médium közötti kapcsolatokat vizsgálva. A kiállításon bemutatja a Teoria degli insiemi (Halmazelmélet) című sorozatot, amely embercsoportokról készült portrékból áll, és amelyet egy saját készítésű, 63 lyukkal ellátott lyukkamerával készített: egy olyan eszköz, amely olyan képeket jelenít meg, amelyeken az arcok egymásra vetülnek és összefonódnak, feltárva az emberek közötti kapcsolatokból fakadó kollektív identitást. A kiállításon részt vesz továbbá Gianfranco Lunardo, aki a hetvenes évek óta etnográfiai fotókon keresztül dokumentálja a kihalófélben lévő mesterségeket, a népi ünnepségeket és a szerzetesi életet, 2008 óta pedig személyes kutatásait is bemutatja polaroid- és lyukkamera-fotókon keresztül; valamint Raffaele Alecci (Róma, 1962), aki régi fotográfiai technikákkal és nem hagyományos hordozókkal, mint a papír, az üveg és a szövet, kísérletezik. Alecci saját művei mellett bemutatja a Tenda di Keplero-t, egy Giovanni Kepler tanulmányai ihlette mobil sötétkamrát. Végül Paolo Roscini fotográfus, aki utcai fotóautomata segítségével készít portrékat, újraélesztve a papíron történő analóg pozitív-negatív eljárást és a történelmi utcai fotózás gyakorlatát.
UN TEMPO ALTRO – A LASSÚSÁG ESZTÉTIKÁJA: HÍMZÉS ÉS PINHOLE-FOTÓGRAFIA, MINT A POÉZIS LÁZADÁSA
A fesztivál központi elemei között szerepel a Barbara Pavan által kurált, a San Domenico-i Műemlékkomplexumban megrendezett UN TEMPO ALTRO – ESTETICA DELLA LENTEZZA című nemzetközi kiállítás, amely egy eddig nem látott párbeszédet kínál a pinhole-fotográfia és a kortárs hímzés között, olyan művek révén, amelyek a hazai és nemzetközi színtéren aktív fotósok és hímzőművészek közötti egyenrangú együttműködésből születtek.
A projekt a lassúság értékéről szóló gondolatmenetet fejti ki, mint esztétikai gyakorlatot és kulturális ellenállási gesztust a digitális gyorsulás korában. A képek azonnali előállításának és fogyasztásának uralta kontextusban a kiállítás ismét a középpontba állítja az időn, a figyelemre és a folyamatra épülő technikákat. A lyukkamera-fotográfia, hosszú expozíciós idejével és a készülék egyszerűségével, visszaadja a tekintetnek a várakozás és a felfedezés dimenzióját. A hímzés –
Fotografia: Maria Francesca Bottari-Embroidery Cenzo Cocca Fotografia: Pierclaudio Duranti-Embroidery Luciana Aironi
amely történelmileg a háztartási szférára korlátozódott – itt önálló művészeti nyelvként és koncepcionális eszközként jelenik meg, amely képes kritikai módon beavatkozni a fényképes képbe. Minden egyes műben a fonál nem dekoratív funkciót tölt be, hanem a felvétel vizuális és koncepcionális kiterjesztéseként működik, további időbeli rétegződést vezet be, kiemelve az emlékeket, a feszültségeket és a látens zónákat.
A kiállításon szereplő művészek: (Fotográfia) Maria Francesca Bottari, Diego Cuneo, Pierclaudio Duranti, Riccardo Gazzarri, Luca Guerri, Gianfranco Lunardo, Stefano Marcovaldi, Vincenzo Marzocchini, Mauro Nori, Roberto Pileri, Stefano Rapino, Marco Scataglini, Gloria Vatteroni; (Hímzőművészet): Luciana Aironi, Silvia Beccaria, Manuela Bieri, Susanna Cati, Meri Ciuchi, Cenzo Cocca, Carla Crosio, Rosita D’Agrosa, Magdalena Fermina, Grazia Gallo, Grazia Inserillo, Ilaria Margutti, Sonia Izn Piscicelli, Giulia Santambrogio.
A rendezvény katalógusát az Al3Vie Editore kiadó készítette.
Fotografia: Roberto Pileri_Embroidery Giulia Santambrogio
KÜLÖNLEGES PROJEKTEK ÉS A CIRCUITO OFF
A kiállítási útvonal a SATOR Egyesület fotósainak pinhole-fotográfiai csoportos kiállításával folytatódik, amelyet az egyesület narniai székhelyén (via Mazzini) rendeztek meg. A Piazza Galeotto Marzio-n található, egykori Beata Lucia csecsemőotthon komplexumában pedig a CIRCUITO OFF kiállítása tekinthető meg, amelyen egy nemzetközi pályázat keretében kiválasztott mintegy ötven pinhole-művet mutatnak be. Végül a Stifone-i Nera-szurdokok Park Látogatóközpontja ad otthont a Sacralità delle Acque (A vizek szentsége) című, Gianfranco Lunardo által készített projektnek. A kiállítás tizenhat pinolás fényképet mutat be, amelyek lassú és elmélkedő látványélményt kínálnak, tudatos ellentétben a kortárs vizuális nyüzsgéssel. Hosszú expozíciós idők és az objektív hiánya révén Lunardo a vízi tájat a válás metaforájává alakítja: az idő, az anyag és az energia egyetlen érzékelési szövetbe olvad össze. A víz itt generatív és szimbolikus elvként értendő, a látható és a láthatatlan, a töredék és a teljesség közötti küszöbként. A pinhole-fotózás így meditatív és megismerő gesztus dimenzióját ölti magára, rituális és élményszerű minőséget kölcsönözve a képnek.
Gianfranco Lunardo - Sacralità delle acque I- III
TALÁLKOZÓK ÉS MŰHELYEK
Március 28-án, szombaton a Beata Lucia egykori csecsemőotthon komplexumának Bravi-termében találkozóra kerül sor a „Un tempo altro – A lassúság esztétikája” című kiállítás művészeivel és fotósokkal, Barbara Pavan kurátorral folytatott beszélgetés (15:30), amelyet Massimo Marchini „A lyukkamera-fotográfia és más ősi technikák” című előadása követ (16:30); a délutánt Massimo Stefanutti „Egy kortárs lyukkamera-fotós” című beszélgetése zárja (17:30).
Március 29-én, vasárnap, a Palazzo dei Priori Digipass termében a program Vincenzo Marzocchini „MarVin pinhole-fotográfiája” című előadásával kezdődik (15:30), amelyet Ivan Piano „Nessuno s’è fermato qui” című fotó- és költészeti projektjének bemutatása követ (16:30), majd Marco Scataglini „Catturare il tempo” című előadása zárja a programot, amely a pinhole-technikáról szól a fotóprojektekben (17:30)
2026. április 4-én, szombaton és 5-én, vasárnap Narni és Stifone között egy lyukkamera-fotós műhelyt tartanak Gianfranco Lunardo vezetésével (további információk és jelentkezés a www.narnimmaginaria.it weboldalon); ez egy képzési és gyakorlati lehetőség, amely nyitva áll mindazok számára – amatőrök és szakemberek egyaránt –, akik szeretnék elmélyíteni a lyukkamera-fotózás technikai és elméleti vonatkozásait.
Fotografia - Marco Scataglini, Embroidery - Silvia Beccaria
Ezzel az első pinhole-kiadással a NARNIMMAGINARIA megerősíti szerepét a kortárs fotográfiának és annak különböző technikáinak és változatainak szentelt kutatási platformként, olyan magával ragadó élményt kínálva, amely képes átívelni a különböző nyelveken és érzékenységeken Narni és környékének történelmi és tájképi kontextusában.
NARNIMMAGINARIA – STILL MOVING – I. Nemzetközi Pinhole Fotográfiai Fesztivál Megnyitó: 2026. március 28., szombat, 11:00 óra - San Domenico Műemlékkomplexum
Helyszínek: San Domenico Műemlékkomplexum - Via Mazzini, 23 – Narni, Beata Lucia egykori csecsemőotthon komplexuma - Piazza Galeotto Marzio, 6 – Narni, SATOR APS Egyesület székhelye - Via Mazzini, 27 – Narni, Gole del Nera Park Látogatóközpont - Stifone
A rendezvény időpontja: 2026. március 28 - április 6., szombat, vasárnap és ünnepnapokon: 10:00 -13:00 és 15:30 - 18:30
A rendezvényt a SATOR APS Egyesület szervezi mely Narni önkormányzatának támogatásával valósul A program megtekinthető a www.narnimmaginaria.it oldalon és a Fesztivál hivatalos közösségi média csatornáin.
További képek
