Egy kis lángnyi remény

Csehov ritkán játszott darabja a Radnóti Színházban.

Március 8-án különleges bemutatóra készül a Radnóti Színház: a közönség egy ritkán játszott Csehov-művel találkozhat, amely egyszerre irodalmi kuriózum és meglepően mai érvényű színházi alapanyag. Az Erdőszellem nem csupán egy korai Csehov-darab, hanem egy olyan alkotás, amelyből később az egyik legismertebb remekmű, a Ványa bácsi született. A Radnóti előadása – Erdőszellem, avagy a föld az őrült, amely még a hátán hord benneteket – Valló Péter rendezésében kel életre, gazdag szereplőgárdával és különleges színpadi atmoszférával.

Csehov 1889-ben írta meg az Erdőszellem című színdarabját. A mű eredeti címe, a Lésij (Леший) a szláv mitológia erdei szellemére utal, a darabot mostanáig Wessely László fordításában A manó címen játszották. Azonban a manó szó a magyar nyelvben kedves, játékos árnyalatot hordoz, míg az orosz lésij inkább titokzatos, sőt fenyegető alak. A természet, az ösztönök, az emberi szenvedélyek és a társadalmi közöny erőinek jelképe.  A Radnóti Színház most új megvilágításba helyezi a művet, a darab címét egy beszédes alcímmel egészíti ki: „…a föld az őrült, amely még a hátán hord benneteket.” A mondat a darab egyik szereplőjének keserű kitörése – és egyben az egész történet társadalmi látlelete. A több mint 100 évvel ezelőtt írt műben már megjelenik az ember okozta környezeti pusztítás következménye miatti aggodalom, ami mára égető problémává vált. Az Erdőszellemben megfogalmazott ökológiai válságra, a társadalom és az egyén felelősségének kérdésére az előadás érzékenyen reflektál.

 

 

 

 

 

 

Csehov darabjai gyakran az elmulasztott lehetőségekről, a beteljesületlen életekről és a változás utáni vágyakozásról szólnak. Az Erdőszellem azonban – minden melankóliája ellenére – mégis hordoz valami derűt és reményt az összefogásra és az újrakezdésre. A történet egy vidéki birtokon játszódik, ahol egy születésnapi ünnepségre gyűlik össze a társaság. A kezdetben békés, barátságos együttlét lassan feltárja a szereplők elhallgatott vágyait, csalódásait és reményeit. Ahogy múlik az idő és fogy az ital, úgy kerülnek felszínre az elfojtott érzelmek, szerelmek, féltékenységek és ki nem mondott igazságok. Csehov különleges érzékenységgel és humorral rajzolja meg hőseit: esendő, szerethető, gyakran mulatságosan gyarló figurákat látunk, akik egyszerre keresik a boldogságot és menekülnek saját életük elől.

A produkció atmoszféráját jelentősen gazdagítja a zene: Bocsárdi Magor komponált az előadáshoz különleges hangzásvilágot, amelyet Tésik Lászlóval váltásban, élőben szólaltat meg az előadásokon.

 

 

 

 

 

 

A színpadon kivételes színészgárda kelti életre Csehov figuráit: Bálint András, Berényi Nóra Blanka, Gazsó György, Krisztik Csaba, Major Erik, Major Irma, Martin Márta, Mészáros Blanka, Pál András, Porogi Ádám és Schneider Zoltán.

Az előadás dramaturgja Hárs Anna, a díszletet Khell Csörsz, a jelmezeket Ignjatović Kristina tervezte. A produkció vizuális világát Dömölky Dániel fotói örökítik meg.

Az előadás együttműködő partnere a 10 millió Fa Alapítvány.

Az olvasópróbán két videót készült, az elsőben rajtaütésszerűen megkérdezték a szereplőket, hogy mi az előadás pontos címe: https://www.youtube.com/shorts/Tqay9jRQLGs. A második videóban Valló Péter rövid összefoglalója és a darab szereplői láthatók az olvasópróbán: https://www.youtube.com/shorts/m5wrG0DAayo.

A nyílt próbán készült kisfilm ízelítőt ad az előadás és a próbák hangulatából: https://www.youtube.com/shorts/36dtpvnPi1Y. A videókat Herendi Dániel és Tüzes Gréta készítette.

Fotó: Dömölky Dániel

További képek