ART LIMES MŰVÉSZETI FOLYÓIRATBÁB-TÁR • KÉP-TÁR • ILLUSZTRÁCIÓ JOURNAL OF PUPPETRY AND ART
ART LIMES MŰVÉSZETI FOLYÓIRATNyers fadeszkák, kiszáradt birsalmák, némi korom és hangos szúpercegés: a vidéki élet alapvető esszenciái konfrontálódnak Klájó Adrián kiállításán a steril, fehérre mázolt galériatérrel. Olyan mezőgazdasági eszközökből létrehozott objektek ezek, melyeknek esztétikuma előtérbe kerül a szigorú funkcionalitás helyett.
gyakorló médiamunkásként azt a szabályt állítottam fel magamnak, hogy egy oldalnál hosszabb nem lehet a beszéd. és a betűmérettel sem variálhatok.
Már Jan Amos Komenský – Comenius – megmondta: „… az érzékszervek közül a látásé a legfontosabb hely…” Ehhez csak annyit tehetek hozzá, hogy élni is kell vele. Például úgy, hogy felkeressük az Illusztrációk Pozsonyi Biennáléját (Bienále ilustrácií Bratislava, BIB), ahol a szemek egészen biztosan nem pihenhetnek. S nemcsak a felnőttek szemei, hanem még inkább a gyerekekéi, a Biennálé ugyanis elsősorban az övék - Viera Anoškinová írása.
/…/ Jaume Plensa interjúiban többször megemlíti, hogy a feminin/itás kibontása és megmutatkozása lényeges világformáló elem, amely egyre inkább előtérbe kell, hogy kerüljön – a jungi anima-animus értelmében –, amely a kiegyenlítődés, a harmónia, a párhuzamosság útját jelölheti ki a két nem között. /…/
Kevesen tudják, hogy a Kossuth-díjas vajdasági költő, író, esszéista időnként nemcsak szövegeket ír képzőművészeti alkotásokról, de maga is készít grafikai munkákat. A tárlat az Art Capital díszvendégének felkért Tolnai Ottó rajzaiból ad közre válogatást, két sorozatra – a Szerzetes és a Titorelli faiskolája címűekre – fókuszálva.
Pannonia lelkületét Janus Pannoniustól Csorba Győzőig sokan megfogalmazták szebbnél szebb művekben. Táj, néplélek, hagyomány, archaikum?
A Komárom-Esztergom megye képzőművészetével foglalkozó irodalom számos alkalommal hivatkozott arra a szerepre, amit a tatabányai Bányász Képzőművészeti Szabadiskola, később hivatalosan Bányász Képzőművész Kör – röviden: „szakkör” - a megye művészeti életében betöltött.
Az 1989-ben, Budapesten alapított Ludwig Múzeum az első olyan intézményként jött létre a volt szocialista országokban, amely az egyetemes kortárs művészetet mutatta be. Az alapítók, és adományozók, Peter és Irene Ludwig célkitűzése volt, hogy a keleti és nyugati művészetet és kultúrát közelebb hozzák egymáshoz.
Ha jól számoltam, a csaknem tíz éve eltávozott mester, Gerzson Pál tárlatán százötvenkilenc (!) mű szerepel. A legnagyobb méretű festményektől egészen a szinte tenyérnyi akvarellekig. És ez az életműnek csak az a – számomra legizgalmasabb – része, amely maga mögött hagyván a "realista" képeket (portrékat, figurális ábrázolatokat), a fölszabadultabb, légiesebb, a valóságot absztraháló, hogy nem mondjam organikus absztrakt világot fogja magában.