Karanténbábozás – játék a túlélésért

Kocsis Eszter | 2020-04-18

Bizonyos dolgok hatalmunkban vannak, más dolgok nincsenek – mondta a sztoikus bölcs, Epiktétosz, közel kétezer évvel ezelőtt. Azzal, hogy egyik napról a másikra fenekestül felfordult az életünk, mindannyian a bőrünkön érezzük ennek az igazságát.

Igyekszünk megragadni a világnak azokat a szeleteit, amelyeket még kontrollálni tudunk, és ehhez az alkotás, kiváltképp a bábozás hatékony módszer. A mese és a játék gyógyító hatása mindenki előtt ismert, nem véletlen tehát, hogy a bábosok az utóbbi időben számos online etűdöt hoztak létre a közönség és önmaguk szórakoztatására.

Egy olyan klasszikus műfajban, amely a nézők reakcióira, közelségére épül, a kényszerű digitalizáció első pillantásra furcsának tűnhet, ugyanakkor ebben a helyzetben kettős haszonnal jár. Egy-egy ilyen pár perces videó a gyerekeket visszarepíti azokba az időkbe, amikor még normális mederben folyt az életük, az alkotókat pedig kreativitásra, alkalmazkodásra kényszeríti, úgy, hogy távolról is érzik a közösség megtartó erejét. A teljesség igénye nélkül álljon itt néhány példa a bábművészek kreativitására.

A legkülönfélébb módokon találkozhatunk tárgy- és bábjátékkal az interneten. Több magyarországi bábszínház is rendszeresen levetíti egy-egy korábbi előadását, így akik lemaradtak, bepótolhatják ezeket. A nézők bepillantást nyerhetnek a kulisszák mögé, például a Kolibri Színház olvasópróbája élő közvetítéssel zajlott le a Dániel András által írt Kufli mesékből. Vannak kifejezetten kicsiknek szóló etűdök, zenés mesék, a szegedi Kövér Béla Bábszínház #maradjotthon sorozatában, vagy a pécsi Bóbita Bábszínház Youtube-csatornáján válogathatunk ezekből az előadásokból. Az egri Harlekin Bábszínház kórusvideókkal kedveskedik közönségének.

A veszprémi Kabóca Bábszínház Facebook-oldalán változatos technikákkal készült költészetnapi verscsokrot láthatunk, amelynek Szőke Kavinszki András és Pál Hunor által készített darabja szorongatóan reflektál a jelenlegi helyzetünk tágabb összefüggéseire.

 

 

 

 

 

 

https://www.facebook.com/kabocababszinhaz/videos/280561906268332/

A digitális technikák rendkívüli szabadságot adnak a művészek kezébe, és mivel szükségszerűen ki kell lépniük komfortzónájukból, így a műfaji határokat sem kell szigorúan kezelniük. Animációs rövidfilmeket találhatunk például a kecskeméti Ciróka Bábszínháznál, ahol Lendváczky Zoltán és Szabó Nóra stop motion technikával elevenítik meg Maki karanténos kalandjait.

https://www.facebook.com/ciroka.babszinhaz/videos/647691509354515/

A Lepkekaland című árnyjátékos animációs kisfilm a szombathelyi Mesebolt Bábszínház művészének, Gyurkovics Zsófiának az alkotása, amelyben egy lepke küzdelmes útját követhetjük, egészen a történet pozitív kicsengésű végéig.

 

 

 

 

 

 

https://www.youtube.com/watch?v=c7yu6vS3UZo&feature=youtu.be&fbclid=IwAR2wc6vC10uY9Vn1UbmIWPvy4Fjeo8UWAusY6Q-Za3kiFgT70vVGH9GXics

A Budapest Bábszínház bábszínészek home office-ban sorozatában többek között a klasszikus tárgyjáték elevenedik meg Blasek Gyöngyi játékában, amelyben Örkény István: Jelenség című egypercesét adja elő.

https://www.facebook.com/budapestbabszinhaz/videos/524197628279727/

Spiegl Anna a karanténban sínylődő ember megpróbáltatásait mutatja be oly módon, hogy a digitális világban megjelenik egy másik digitális világ, egyfajta metatárgyjátékban az aktív okoseszközök is animált szereplővé válnak.

https://www.facebook.com/budapestbabszinhaz/videos/259853738742740/

A győri Vaskakas Bábszínház társulata is igen széles palettát kínál online látogatói számára. Egy nagyon izgalmas, a Fitos Dezső Társulat által indított #táncosbábos challenge-re Horváth Márk bábtáncoltatása bravúros megoldást kínál.

 

 

 

 

 

 

https://www.facebook.com/vaskakas.babszinhaz/videos/514662649205656/

A kiállítóterek bezárásával most lehetőségünk nyílik online megtekinteni a Petőfi Irodalmi Múzeum és az Országos Színháztörténeti Múzeum Kifordítva című bábtechnikai kiállítását, amelyben bábtípusokról, és egyéb kulisszatitkokról tanulhatunk.

https://embed.culturalspot.org/embed/exhibit/CwICELaOgXa3LA?fbclid=IwAR3X52nWKdZpRacxG6cA-xyEMSDo_8L4RMUcsZ3IIQT__VoThNQ51xafOVc

Kiállítás tekintetében a karanténidőszak egyik legizgalmasabb programjának nézünk elébe hamarosan, ugyanis az interneten látható lesz a Budapest Bábszínház és a Nemzeti Galéria Egymásra hangolva című kiállítása online tárlatvezetéssel. Ez azért is bábtörténeti jelentőségű esemény, mert egyrészt a báb, mint műtárgy a Nemzeti Galériában a többi klasszikus képzőművészeti ág mellett végre elfoglalja az őt megillető helyét, másrészt a szükségszerű digitalizáció miatt minden eddiginél több emberhez van lehetőség eljuttatni ezt.

A bábszínházaknak a krízis kezdete óta fontos a társadalmi felelősségvállalás. Maszkokat gyártanak a rászorulók részére, és ingyenes, minőségi kulturális tartalmakat tesznek közzé felületeiken. Ez utóbbival segítve a hetek óta gyermekeikkel otthon küzdő szülőket, valamint a pedagógusokat, akik így sokkal több verses-mesés irodalmi feldolgozást kínálhatnak tanulóiknak.

Ebben a nehéz és bizonytalan időszakban a bábjáték a túlélés eszköze. A művészek, társulatok, színházak képesek akár valós időben online kapcsolatot teremteni és fenntartani törzsközönségükkel, és olyanokat is meggyőzhetnek, akik eddig még nem tartoztak a műfaj rajongói közé. Valószínűleg olyan fordulóponthoz érkeztünk, ahol végleg kénytelenek leszünk belépni a 21. századba. A digitális oktatás elkerülhetetlen bevezetéséhez hasonlóan ebben a kulturális evolúciós folyamatban is érdemes megtalálni az innovációs lehetőségeket, és a későbbiekben is észben tartani ezeket, ha – remélhetőleg – visszaáll az élet a megszokott kerékvágásba.