Szökevények tengervízen és szárazföldön át

Egy hangyász mentőakciójának is részesei lehettek azok, akik részt vettek Szegedi-Szabó Béla Hangyabefőtt című meseregényének bemutatóján és felolvasóestjén a budapesti Magyar Napló könyvesboltban. A Vajdaságból származó szerző eddig versekkel, prózákkal és drámákkal volt jelen a magyar literatúrában, talán ezért is kérdezte Bolla Eszter, a kötet szerkesztője az írót, hogy miként fordult figyelme a gyermekirodalom felé.

Szegedi-Szabó Bélának sokunkhoz hasonlóan meghatározó volt a gyermekkor természetközelsége, az olvasott és elképzelt indiánmítoszok megélése, mint ahogy első irodalmi élményeinek egyike, Vajda János verse, a Nádas tavon. Nem haszontalan, ha felidézzük a mű két versszakát: „Nézem ezt a szép világot./ Mennyi bűbáj, mily talányok!/ Mind, amit körültem látok./ Nap alattam, nap fölöttem,/ Aranyos, tüzes felhőben,/ Lenn a fénylő víztükörben.” A verssorok hangulatának szelíd sugárzásában bizonyára árnyaltabban tudjuk értelmezni a szerző gondolatait a Hangyabefőtt alkotás lélektani folyamatáról: – Talán annyi történt, hogy megláttam magamban egy képet, egy víziót. Igen, pontosan emlékszem, ahogy elsőként egy szigetet véltem látni, Porhó szigetét, egy paradicsomi állapotot tükröző helyszínt. Ebből pattant ki aztán minden: a hangyász, a kalózok, Kortó és a többiek. Sokszor elég egy kép és egy érzés, és ha elég erős, abból egy egész mű születhet.

Bolla Eszter szerkesztő és a szerző

A meseregény tartópillére a kalandokból és költészetből összefont erős szál, melyre felfűzve a gyermekolvasó bőven talál izgalmakat, hiszen a kötet fülszövege szerint, „miközben Kortó, a porhói pap és a bölcs Priglic mester szárazföldön és tengervízen át szöktetik Lojolát, a hangyászt a gonosz kalózok elől, maguk is szembesülnek sorsuk kalandos kihívásaival. De hiába Mona Líza Klára, Franszoá Szümat vagy Tabarínó áskálódása, senki sem térítheti el hőseinket a végső céltól: a hazatéréstől, az otthon megtalálásától.” Különösen felerősödött a történet a bemutatón, ahol a szerző félórás, színes felolvasását Péter János fuvolaművész improvizatív játéka kísérte, s így a mese, és a hol önállóan, hol kíséretként megszólaló fuvoladallamok egységes élményt teremtettek az elhangzó szöveggel. Szegedi-Szabó Béla helyszínekben is gazdag regényében, nem egy tipikus hős szemüvegén keresztül látunk rá a világra, amelyben mindenki sorsa párhuzamosan fut, és melynek belső formája – az írói szándék szerint – a zenei dramaturgiát követi. A sziget az ártatlanság helye, ahol a történetben elszórtam a szakralitás morzsáit is, hátha összeáll egésszé –  fogalmazott a szerző a bemutatón.

Szegedi-Szabó Béla felolvas a Hangyabefőttből

A saját irodalmi pályájáról hangsúlyozta, hogy a költészet nem csak esztétikai út, hanem spirituális utazás is, így legutóbbi verskötete, a Homokmű valaminek a vége, s ennek a tanulságnak megtapasztalásával nyílt meg előtte a gyermekirodalom felé egy új ösvény. Hogy Szegedi-Szabó Béla miként vélekedik a jó gyerekkönyvről, arra választ kaphatunk egy korábbi nyilatkozatából: „Erős atmoszférájú; olyan hősöket sorakoztat fel, akik magukkal ragadják az olvasót. A jó író elmerül a gyermeki lélek titkaiban, akár egy nagy, fényes és áttetsző tengerben. Már az is fél siker, ha az alkotó felismeri, hogy birtokába juthat ennek a mágiának. Feltétlenül hiteles beszédmód kívánkozik egy ilyen műbe, mert a gyerekek könnyen megérzik, ha a mesélő csak infantilis módon gügyög.”  A felolvasott szövegfolyamot hallgatva, a jelenlévők mindegyike egyetérthetett azzal, hogy az utóbbi a Hangyabefőttet nem veszélyezteti. A cselekményében izgalmas, fantáziájában, nyelvében gazdag meseregény üzenete a barátság, a szeretteinkhez, az otthonunkhoz való ragaszkodás fontossága, miközben hőseivel bejárjuk a világot, hogy ez által többek legyünk. A kötetet Bányay Anna remek illusztráció teszik még teljesebbé.

Péter János fuvolaművész, Dukay Barnabás zeneszerző, Szegedi-Szabó Béla író, Gerle Andrea színművész

A könyvbemutató meglepetést, sőt, meglepetés vendégeket is tartogatott a megjelentek számára. Különleges élményként Szegedi-Szabó Béla és Dukay Barnabás zeneszerző kánonban olvasták fel a már említett Homokműből a Mahler és Rembrandt című verseket, majd Gerle Andrea színművésznő tolmácsolta az Örmény ének című kötet címadó, hosszabb költeményét.

(Hangyabefőtt, 2019. Magyar Napló Kiadó)

Szegedi-Szabó Béla költő, próza- és drámaíró 1970-ben született Zentán, jelenleg Budapesten él. Eddig megjelent művei: Angyali rezervátum (versek), Azúrpajzs (versek), Vukán (életrajz), Bill a mennybe megy (drámák), Mire megjössz (drámák), Örmény ének (versek), Balzsam (regény), Homokmű (versek), Hangyabefőtt (meseregény) 

A szerző készül a felolvasásra

További képek