Tündér Lala a Meseboltban

Szombathely (öl) – Reggelizős jelenet-mutatvány előtt sajtóreggeli a Mesebolt Bábszínházban: a kávé és a tea mellett arról is szó esik, hogy Szabó Magda legalább olyan varázslatos és összetett – ha nem varázslatosabb és összetettebb - mesés világot teremtett, mint mondjuk J.K. Rowling. Úgyhogy Harry Potter, a varázslóinas mellé most bátran odaáll Tündér Lala, az emberszívű tündérgyerek: vasárnap ősbemutató az MMIK nagyszínpadán, Bereczki Csilla rendezésében.

„Furcsa hangulatú, gyönyörű meseregény”

Kovács Géza, a Mesebolt igazgatója azt mondja, hogy bár a nemzetközileg is ismert és elismert Szabó Magda mára mintha kikopott volna itthon a köztudatból, van egy korosztály (mondjuk a negyvenes-ötveneseké), amelynek szemében alapmű az író 1965-ös Tündér Lalája, ez a „furcsa hangulatú, gyönyörű, összetett” meseregény, amelyben sok más mellett érvényesen jelenik meg „az apahiányos család, az elfogult anyai áldozatvállalás - a gyermeki áldozatvállalás, ráadásul a hatalom, a hatalomban való alkalmatlan ember szerepéről is sokat mond ez a mű”. A szombathelyi előadás mindenekelőtt a szülő-gyerek viszonyra koncentrál.
Kovács Géza ahhoz a generációhoz tartozik, amely „toposzként” gondol a Tündér Lalára, vagyis személyesen is rendkívül fontos volt a meseboltos Tündér Lala megszületése, és ehhez a vállaláshoz szerencsésen jó partnerekre talált: a bemutató a debreceni Vojtina Bábszínházzal koprodukcióban jön létre. „Furcsa, de remélem, hatékony lesz ez az együttműködés”, fogalmaz a bábszínház igazgatója. Az együttműködés „furcsasága” abban áll, hogy Bereczki Csilla a következő évad elején Debrecenben is megrendezi a Tündér Lalát. Természetesen nem kopírozásról van szó: a debreceni társulatra kell hangszerelni a történetet. A koprodukciók egyébként is egyre jelentősebb szerepet játszanak a társulatok életében, mindenekelőtt meghosszabbíthatják egy-egy bemutató életét, ami pedig a befektetett energia megtérülése szempontjából nagyon fontos: egy Szombathely méretű, 70-80 ezres város túl hosszú szériákat nem bír el. A Vojtina-koprodukciónak köze van ahhoz is, hogy a Tündér Lala „igazi nagyszínpadi bemutató” lesz az MMIK-ban. „Mert a Vojtinának Debrecenben saját épülete van, alkalmas, szép terekkel – mindazzal, amivel mi nem rendelkezünk; és ki tudja, mikor fogunk rendelkezni”, mondja Kovács Géza. A Meseboltnak különben évről évre 27 milliós saját bevételt kell „termelnie”, ez pedig az éves önkormányzati támogatás 2,5-szerese.
Tegyük hozzá: Az MMIK fölújításával-átalakításával méltó otthonhoz juthatna a szombathelyi bábszínház, amelynek társulatát ma az egyik – ha nem a – legjobb szakmai műhelyként tartják számon Magyarországon.

Bereczki Csilla ellenáll a kísértésnek

A Tündér Lala rendezője, Bereczki Csilla a Színház- és Filmművészeti Egyetem színházrendező-bábrendező szakos hallgatóként rendezett már a Meseboltban (A farkas és a kecskegidák), most végzett rendezőként – szakmai tapasztalatokkal a háta mögött – tért vissza Szombathelyre. Kovács Géza azért kérte föl éppen őt a Tündér Lala megrendezésére, mert bízott abban, hogy „ez a nagyon erős érzelmi telítettségű mű” éppen Bereczki Csillának való: az ő kezében ellenáll a kísértésnek, és még véletlenül sem válik „túl édessé” és „szirupossá” - ami pedig reális veszély. A próbafolyamatot látva nem csalódott: a rendezés az „emberi kapcsolatok finom rétegeit” mutatja föl, az ajánlás szerint a 4 éven felüli (óvodás, kisiskolás) közönségnek.

A felnőttnek is igazi élmény legyen

De Bereczki Csilla azt tartja, hogy egy gyerekelőadás akkor igazán jó, ha nemcsak a kicsiknek, hanem a felnőtteknek is élményt jelent. Praktikus oka is van ennek: a gyerekek felnőtt kísérővel – legyen az anya, apa vagy pedagógus – érkeznek a bábszínházba. Jó, ha a felnőttek is várakozással jönnek – és főleg vissza is térnek, gyerekestül. A Tündér Lala a meseboltos remények szerint pont ilyen előadás lesz – elvégre sokrétű maga az alapmű is. Ami pedig a meseregény csodálatos és kalandos világát illeti: Bereczki Csilla szerint fölér a Harry Potter-könyvekével, ráadásul a Tündér Lala a Rowling-sorozatnál jóval korábban született.
Az első nagy feladat most éppen a szövegkönyv – a vadonatúj színpadi darab – megírása volt. (Bár a Tündér Lalából készült már bábszínházi feldolgozás és a tévéfilm is, a Mesebolt ragaszkodott az új változathoz.) A meseboltos Tündér Lalát szerzőként Khaled-Abdo Szaida jegyzi, akit korábban eddig dramaturgként tűnt föl rendszeresen a szombathelyi bábszínházban. Az előadás dramaturgja szakmája egyik legtapasztaltabb képviselője, Faragó Zsuzsa. A zeneszerző Márkos Albert – ő szintén először működik közre meseboltos produkcióban. A tervező, Biczó-Takács Lilla viszont nem először kapott fölkérést a bábszínháztól. Lilla díszlet- és bábtervezőként végzett a képzőművészeti egyetemen: most mindkét tanult mesterségének fortélyait mozgósíthatja. Kovács Géza fontosnak tartja megjegyezni, hogy a bábokat Bérczi Katalin készítette – nagy hozzáértéssel és gondossággal. Pálcás- és bunraku-bábokat látunk majd a színpadon – természetesen annak is van jelentősége, hogy mikor az egyiket, és mikor a másikat. És akik játszanak: Kovács Bálint (Lala), Lehőcz Zsuzsa (Írisz). Hannus Zoltán (Aterpater), Takács Dániel (Amalfi kapitány), Császár Erika (Jusztin), Kőmíves Csongor, Dénes Emőke, Guary Szandra (több szerepben).

Tenger és tündérszárny

A sajtóreggeli után jöhet a színpadi reggeli: „De hiszen te semmit nem aludtál”, üdvözli álságosan a varázsló a kisfiáért, Laláért aggódó gondterhelt tündérkirálynőt a reggelinél. A regényben nincs meg ez a szerelmi szál, de a meseboltos Tündér Lalában Aterpater titokban erős érzelmeket táplál Írisz iránt – és ez csak tovább bonyolítja, vagy inkább élezi a helyzetet: az érzelmek birodalmában sem ismeretlenek a hatalmi játszmák; sőt.
Szabó Magda életművét úgyis ideje volna újraolvasni, újraértelmezni. Színpadi szerzőként is működött, remélhetőleg jó véleménye lenne a meseboltos Tündér Lala-átiratról. Ősbemutató: május 10-én 10 órakor az MMIK-ban. Ősszel pedig Debrecenben, ahol a két tündér-ember, ember-tündér, Szabó Elek és Jablonczay Lenke valóságos tündérvilágot teremtett a kisgyerek Szabó Magdának, aki a szüleitől azt is gyorsan megtanulta, hogy „a tenger ott van, ahol hiszed”.

Most például a Mesebolt nagyszínpadán: a hullámok tündérszárnyakba tűnnek át.