Martin Moflár kiállítása Kassán, a Kelet-szlovákiai Galériában
Martin Moflár (1975) első önálló kiállítása a Kelet-szlovákiai Galériában az elmúlt tíz év munkáiból mutat be válogatást a közönségnek. A tárlaton szerepelnek a legújabb, most először kiállított vászonfestmények is, amelyek a Lágy vonalak sorozatból származnak (ez a cím lett a kiállítási projekt gyűjtőneve is).
A tér kiválasztása Moflár nagyméretű vásznai számára nem véletlen. A részletek, a felület, a forma, a vonal és a szín egymás mellé helyezése közvetlen kapcsolatban áll a léptékkel mint az érzékelés és az érzés jelentős mennyiségével. A galéria alagsorában található kiállítóterek egyszerre egészítik ki az összhangulatot és az architektúrát. Így a tér és a műalkotások szimbiózisa megteremti a szellemi élmény feltételeit, egyfajta belső lelki megtisztulást a monumentális festményekkel folytatott párbeszédben. Ez a művész egyik fő gondolata is - a vizuálisan túlterhelt kortárs kultúrán belül a vizuális kommunikáció elemi formáira korlátozódó tisztító hatást kínálni a nagy formátumú, lírai-absztrakt festményeken keresztül. Moflár a festészethez a vászon morfológiai feltárásával és az absztrakt festészet problémájának konstruktív megoldásával közelít. Különösen a legutóbbi sorozatában a szárított fából készült atipikus formátumokat használ. A vászon feszítésének folyamata és a festmény alapjának előkészítése hagyományos technológiával történik, amelyen monumentális struktúrák emelkednek ki. A régebbi festményekkel ellentétben az újabb művek az illuzionisztikus térhatás elérésére tesznek kísérletet. Martin Moflár festészeti programja a Color Field Paintingre, az absztrakt festészet New York-i stílusára épül az 1940-es évekből. Ez a mozgalom a szín tárgyi kontextusából való kiszabadítását hangsúlyozta, és önmagában témává tette.
A geometrikus nyelvezet a festészetben a kassai körre jellemző, de mindig a tárgy nélküli forma sajátos művészi megközelítését foglalja magában. Moflár a minimalizmus kifejező eszközeit használja, archetipikus formákat keres, és a formátum fizikai behatároltságával dolgozik. A színmezők és a minimalista formák egyfajta líraiságot teremtenek, ugyanakkor szembesítenek minket az elbeszélés (végességével) és az érzékelés hatókörével, azaz a "formátum felszínén túli" látással. Ez bizonyos mértékig elgondolkodtató, és a 21. század számára újfajta szakrális ikonográfiát hoz létre. Moflár monumentalitása ugyanakkor költőiséget és expresszivitást idéz, ami az absztrakt expresszionizmus 1945 utáni mestereinél is megtalálható, mint például a New York-i Barnett Newmann művésznél és teoretikusnál, vagy a háború utáni absztrakció kaliforniai képviselőjénél, Clyfford Stillnél. Ezek az analógiák nem pusztán formai jellegűek, hanem Martin Moflar művészi programjának egyfajta átlátó és kidolgozott szintézisének eredményei, amelynek művészi nyelve a helyi kontextusban a lírai absztrakció hiányát tölti ki, és központi figurává válik. Martin Moflár a Művészeti Kar grafikai és kísérleti művészeti stúdiójában tanult, ahol később tanárként is dolgozott.
(Mgr. art Martin Moflár a kassai KVUaI/ TU Művészeti Kar Grafikai és Kísérleti Design Stúdiójában szerzett diplomát. Absztrakt nagyméretű festészettel, valamint kis formátumú és klasszikus grafikával foglalkozik. Kortárs olajfestményein reduktív kompozíciós módszereket alkalmaz monokróm hátterek megjelenésével és a lineáris szerkezetek fényes kontrasztjaival, sima, nem kéziratos kivitelben. A kassai kör középgenerációjának képviselője, amely a 2000-es évek elején honosodott meg a művészeti életben. Nem ábrázoló művészete paradox módon az érzelmek világát és a bennünk rejlő kimondhatatlant közvetíti. Kiállított már többek között Kassán, Pozsonyban, Prágában és a floridai Miamiban (USA).)
Curator: Miroslav Kleban
Exhibition space Q, Hlavná 27, Košice