SPAZIO

Máthé Andrea | 2024-03-09

Sara Berti szobrászművész kiállítása Vízivárosi Galériában.

Sara Berti szobrászművész nem ismeretlen a magyar képzőművészeti életben, hiszen a 2010-es évek elejétől Magyarországon is rendszeresen kiállít. A bolognai születésű és ott diplomát (Accademia di Belle Arti), szerzett képzőművész jelenleg Magyarországon él és alkot. Művészeti bemutatkozásain nem csupán szobrai, hanem rajzai, festményei is megjelennek.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Spazio című kiállításán sem történik másként, azzal a variációval, hogy többféle stílusjegyet követő műveit láthatjuk: egy bronz szobor és néhány kisméretű montázs-technikával készített kép képviseli a már ismert Sara Berti-világot, emellett megjelennek a színes, nagyívű lendületes vonalakkal készített festmények, de újabb egészen más stílusban készített szobrocskák, pl. egy három részből álló, aranyszínű domborműkép is. Míg a bronz szobor letisztult formavilágot mutat, addig az újabb szobrok, amelyek antik szobortöredékekre emlékeztetnek, illetve azok kicsinyített másolatai, átlátszó nylon csomagolást is kaptak, sőt hűtőszekrénybe is került néhány műanyag fóliába csomagolt szobor.

Többrétegű utalásmezőt mozgatnak meg ezek a műalkotások: ironikus kérdőjellel utalnak az árudömpingre, a piacosodásra, amely alól a képzőművészet tárgyai sem tudják kivonni magukat, de jelezhetik azt az elbizonytalanodást, amelyet a történelmi múlt és a társadalmi közelmúlt történései hagytak mind a műtárgyak értelmezhetőségén, mind a művészi megformálás lehetőségein. Mindemellett az emberre, a hagyományos emberi létre és lényre is rákérdeznek Sara Berti művei, amelyeken az emberábrázolás általában és jellemzően központi helyet kap. Képein és a szobrain nemcsak a törékeny, de a megtört ember is látható, egészen a szakrális utalásig.  

A képek kifejezésmódja, stíluselemei, anyagai is szétágazó változatosságot mutatnak. Sara Berti bátran és nagyobb felületeken – vagy a már említett triptichonon egészében - használja az arany színt, amellyel egyrészről visszautal az itáliai reneszánsz hagyományra, ugyanakkor bemutatja azt is, hogy mennyire anakronisztikusként tűnik fel napjainkban; habár néhány képen, amelyek csak kevés színnel és vonallal dolgoznak, a letisztult és minimalista képi megfogalmazást megemeli az arany szín és a szép – amely szintén tagadó módba került az utóbbi évek képzőművészetének palettáján -, felmutatásává lesz.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Úgy vélem, a Vizivárosi Galéria kiállítása Sara Berti szobrászi-festői pályájának kísérletező vagy útkereső szakaszát mutatja: többféle lehetőséget tár fel mind a maga, mind a befogadók számára. Jelenleg mintha több téma, több ábrázolási mód, több kifejezési lehetőség is érdekelné, de még nem döntött egyértelműen egyik mellett sem. Bár az is lehet, hogy ez az eklektika egy ideig még jellemezni fogja művészi világát. Úgy vélem, vannak benne lehetőségek.

 

 

SPAZIO - Exhibition by sculptor Sara Berti

Vízivárosi Gallery, Budapest, 1-14 March 2024.

           

Sculptor Sara Berti is not unknown in the Hungarian art scene, as she has been exhibiting regularly in Hungary since the early 2010s; not only her sculptures, but also her drawings and paintings are presented in her art shows.

The exhibition titled Spazio is no different, with the variation that his works follow several stylistic signs: a bronze sculpture and some small-scale montage-technique pictures represent the familiar Sara Berti world, but there are also paintings with colourful, large-arched sweeping lines, also sculptures in a completely different style, and a small three-part golden relief like picture. While the bronze sculpture has a clean design, the newer sculptures, which resemble antique sculptural fragments, have been wrapped in transparent nylon, and some have even been placed in a refrigerator wrapped in plastic.

These works of art move a multilayered field of reference: they refer, with an ironic question mark, to the dumping of goods, to the marketization from which even objects of fine art cannot escape, but they can also indicate the uncertainty that the historical past and recent social events have left on both the interpretability of artworks and the possibilities of artistic expression. In addition, Sara Berti's works - in which the depiction of the human being is usually and typically central -, also question the human subject, the traditional human being, but in the paintings and sculptures we can see not only the fragile but also the broken human being.

The expressions, stylistic elements and materials of the images also show a wide variety. Sara Berti uses the colour gold bravely and on larger surfaces - or on the triptych as a whole, as already mentioned - in a way that refers back to the Italian Renaissance tradition, at the same time, she also shows how anachronistic it appears today; although in some of the pictures, which use only a few colours and lines, the clean and minimalist imagery is elevated to a display of beauty with golden colour.

I consider that the exhibition in the Viziváros shows the experimental or pathfinding phase of Sara Berti's career as a sculptor-painter: opens up a world of possibilities, both for herself and for the receiver. At the moment, it seems as if she is interested in more themes, more ways of representation, more ways of expression, but she hasn't yet decided clearly on any of them. Although it is possible that this eclecticism will continue to be a characteristic feature of her artistic world for some time to come. It has potential.

További képek