Szemereki Teréz két kerámia domborműve Komáromban

Lovag Zsuzsa | 2023-02-14

A komáromi Jézus Szíve plébánia templom „kiemelkedő nemzeti érték”.

Joggal kapta ezt a hivatalos minősítést, maga az épület és rendkívül igényes belső berendezése is. A hatalmas, klinker téglából emelt templom homlokzatához dél felől egy árkádsorral két emeletnyi belmagasságú, tágas kápolna, az „Apostolok terme” csatlakozik. A homlokzat északi oldalán karcsú, magas torony áll. (A torony eredetileg 42 m magas volt, de 1978-ban „műszaki okból” 9 métert visszabontottak belőle, ám így is tekintélyt sugárzó építmény.) Rendkívüli élményt jelent a szentély külső oldala, a monumentális, ablaktalan félköríves falazat a román kori rotundák képzetét kelti.

A templom tervpályázatát 1930-ban írták ki, amelyre 62 pályamű érkezett. Az első díjat Körmendy Nándor kapta, aki addig már számos, újszerű templomot és középületet tervezett. Az ő tervei alapján indult meg az építkezés 1935 októberében, s alig két év után 1937. szeptember 12-én megtörtént a templom felszentelése.
A belső berendezés méltó az épülethez, díszítésére számos kitűnő kortárs művészt kértek fel. A szentélyben Kontuly Béla nagyméretű, a magyar szenteket ábrázoló freskója látható, amely egy félkör alakú üvegtégla tetőn keresztül kap természetes megvilágítást. Az oltárok nemes anyagból, süttői mészkőből és tardosi márványból készültek, a főoltár tabernákulumának ajtaját Ohmann Béla szobrászművész Angyali üdvözletet ábrázoló domborműve díszíti. A Szűz Mária mellékoltár Mária szobrát Antal Károly faragta. A szószék mellvédjén Kovács Margit korai , üde szépségű reliefjei Krisztust és evangélista szimbólumokat ábrázolnak, 1936 évszámot viselő feliratok kíséretében. Az 1892-ben készült Rieger orgonát a Szent István templomból hozták át. S végül a kápolnához vezető árkádsor folyosójára is jutott kortárs mű, Sztehlo Lili üvegablaka, a madaraknak prédikáló Szent Ferenc ábrázolásával.

Az 1975-ös Szent Év tiszteletére a komáromi illetőségű fiatal keramikust, Szemereki Terézt kérték fel a templom főbejáratának díszítésére. A három kapuszárny fölött elhelyezett mázas samott domborművek harmonikusan illeszkednek a klinker tégla falazathoz. Színviláguk, a természetes agyag okkerén kívül némi sötétebb barna részleteket és fehér mázas felületeket tartalmaz, hátterük tégla-hálója a templom falára rímel. A művész többszörös, finom relief-keretben helyezte el szimbólikus ábrázolásait, középen Krisztus háromnegyed alakjával, aki jobbját áldásra emeli, bal kezét – a templom patrociniumának megfelelően – szívére helyezi. Mögötte jelzésképpen a feszület haránt szára, a keret alatt az 1975 SZENT ÉV felirat látható. Jobb oldalán négykaréjos keretben a dicsfényes áldozati bárány áll, mellette alfa és omega betűk, a kereten kívül „kiengesztelődés” felirat, virág és búzakalász van. A harmadik mezőben a Szentháromság jelképe tölti ki a négykaréjos keretet, a görög X C betűk és az alsó karéjban lévő Christogram képviseli a Fiút, a kitárt szárnyú galamb a Szentlelket és az Istenszemet tartalmazó háromszögletű dicsfény – amely különös módon összeolvasztva, félig takarja a galamb fejét – az Atyát. A kereten kívül BÉKE felirat, szőlőfürt és száraz fa egészíti ki a képet. A két oldalsó relief sarkaiban lévő kalász és szőlő ábrázolása az eucharisztiára utal, a szentség helyszínéül szolgáló templom bejárata fölött.

A templom alapításának 80-dik évfordulójára ugyancsak Szemereki Terézt kérték fel a kápolna – az Apostolok Terme – bejáratának díszítésére. A kapu fölött elhelyezett 210x 150 cm-es, oxidos holland samottból készült reliefet 2016 júniusában áldották meg. A művész ezúttal nem szimbólumokat – amit az előző munkájánál nagyon is az épület egészéhez illőnek éreztünk – hanem figurális jelenetet választott témául. A szürkés-fehér színű, 26 darabból összeállított relief a Transfiguratiot, Krisztus színeváltozását ábrázolja. A dombormű közepét Jézus egészalakos, kitárt karú, lebegő alakja uralja, körülötte fönt a csak Jézusnak megjelenő Mózes és Illés próféták büsztje látható, égi jelenésüket csillagok mutatják. Alul a Jézust a Tábor hegyére kísérő három apostol, Jakab, János és Péter mellképe, földi valójukat növényi háttér jelzi. A drámai gesztusokkal jellemzett figurák közt helyezkedik el az égi szózat szövegének felirata: „ez az én szeretett fiam, őt hallgassátok”.


A számtalanszor – a magyarországi művészetben először a koronázási palásttá alakított kazulán – ábrázolt „Krisztus színeváltozása” jelenet jól illik az Apostolok Termének bejáratához, hiszen a Tábor hegyén vált nyilvánvalóvá a tanítványok számára Jézusnak az ószövetségi próféták által is igazolt isteni mivolta.