„CSONTVÁRY ÉN VAGYOK”

Art Limes | 2019-01-21

Huszárik Zoltán rajzai és Markovics Ferenc standfotói.

Filmvetítéssel egybekötött kiállításmegnyitó a Magyar Kultúra Napja alkalmából
január 22.   17.00, Pozsonyi Magyar Intézet, Štefánikova (Stefánia út) 1.

A filmművész-grafikus Huszárik Zoltán alkotói pályája igen rövid, a létrehozott művek azonban a filmművészet remekei: Elégia, Capriccio, Tisztelet az öregasszonyoknak, Amerigo Tot, A piacere, a két nagyjátékfilm ‒Szindbád és Csontváry; valamint a filmekkel szinte naplószerűen együtt születő rajzok, rajzok, rajzok. Aki Huszárik Zoltánra emlékezik, életművét értelmezi, meg kell említenie sokoldalúságát, a képzőművészi és írói tehetséget, mely a filmművészetben nyerte el végső kifejezési formáját. Huszárik addig nem látott képi univerzumot teremtett filmjeiben és rajzaiban, sűrített képszavakkal fogalmazva, új nyelvi logika, új ritmus szerint.

Kurátor: Medve Mihály (Műcsarnok, Budapest)
A kiállítást megnyitja: Huszárik Kata színművész

A megnyitót követően bemutatásra kerül
Huszárik Zoltán: CSONTVÁRY című filmje
(1980, 106 perc)
Szereplők: Ichak Finci, Holl István, Drahota Andrea, Dajka Margit, Balázs Samu

A filmben a színész Z. szerepeiben keresi művészi és magánemberi énjét, így Csontváryban, a festőben, akit a színpadon kell alakítania. Csontváry, a festő-zseni életét, gondolatait, mindennapjait a mindenség tölti ki, ő és a kozmosz azonosak. Az élet minden pillanatát csodaként éli meg és prófétai küldetéstudattal akarja átadni a csodát az embereknek. Végül is Csontváry vagy Z. az, aki Libanonban, Taorminában, Athénban, vagy az arab sivatagban jár, keresi önmagát fáradhatatlanul? A festő feladatát akarja beteljesíteni, a színész pedig önmagát meglelni a festőben.