„Inni jó, enni jó, tele hassal élni jó!”

- Az előadás a Mikropódium Családi Bábszínház előadása, s 2007­ben mutattuk be. Sokáig  úgy voltam Terkával, hogy nagyon izgultam, nehéz feladatnak gondoltam. Már túl vagyok a  80. előadáson, és mostanra jutottam el oda, hogy miközben bábozok, élvezem az előadást. Egy vásári  előadásnak meg kell érnie, sokat kell játszani.

 
- Főleg a tempók, ritmusok, poénok miatt.
- Igen. Az lett volna a jó, ha egy héten keresztül minden nap játszhattam volna.
Akkor gyorsabban eljutottam volna oda, hogy ne azon gondolkodjak, mi után mi jön, mit veszek föl, mert néha úgy érzem, három kezem van. Már jóleső érzés a játék. 
 
- Mostanában volt lehetőséged többször előadni Marosvásárhelyen. 
- Igen, és ez jót is tett! Meghozta, nem a rutint, azt nem mondanám, vásárit nem lehet rutinból játszani, hanem a játékosságát. Azt, hogy tudjak a gyerekekre figyelni.
 

­- A 2014­es szegedi bábos fesztiválprogram a Vitéz László­ tematikára volt felfűzve. A két hagyományos játék (Pályi Jánosé és Tímár Zoltáné) mellett, egy fiatalos, aktualizáló, újító, szakmai körökben vegyes kritikával fogadott törökverő Vitéz László (Fekete Dávidé), és ­ egy kakukktojás ­ a Gulyás Terka szerepelt. Mely mégsem az, hiszen ő az első női vásári hős. Aki a vásári  hősök panoptikumában királynői szerepet/ trónt kap. Ez új fejezetet nyitott a bábtörténetben, hiszen egy teljesen önálló karakter (a többi női karakter mind a domináns férfi hős mellett kap csak szerepet (pl. Punch mellett Judy). Hogyan jött az ötlet?

 ­- Lénárt András ötlete volt, hogy csináljak vásári előadást. Vitéz Lászlót nem szerettem  volna játszani, ezért András kitalálta, hogy legyen egy női hős. Így született meg Gulyás Terka.
 
­- Igen, szakmai körök véleménye megoszlik abban, hogy nőként, női hanggal lehet­ e, kell­ e Vitéz  Lászlót játszani?  

- Én sem mertem, nem is akartam. Úgy gondoltam, egy nő ne játssza ezt, mert  akkor nem lesz hős, sőt gyengíti a figurát, bármilyen dinamikus és energikus. Erre jött Andris ötlete. - „Figyelj, csináljunk egy női hőst!” Megírtam a történetet, miszerint a női hős, Gulyás Terka kezeiért küzd Punc, Guignol, stb…

 - Tehát egész Európa a legszebb magyar lány kezéért küzd!  
 - Igen.
 
- Hajlandó lett volna férjhez menni valakihez?

- Az én szinopszisomban mindig csak udvarolni jönnek hozzá, pl. Punch, mert az ő felesége mindig elsózza a levest, Terka pedig milyen finom gulyáslevest főz… És természetesen  Paprika Jancsi és Vitéz László is feltűnik. Sőt visszamegyünk a gyerekkorukba, amikor mindhárman   kicsik, és megtudjuk, hogyan játszanak, nőnek föl. Jönnek az európai udvarlók, de alapvetően ő nagyon  jól érzi magát egyedül, a szingliséget jobban élvezi, mert azt enged be és akkor, amikor akar.  Tehát a végén csak gulyáslevest kapnak a magyar vásári figurák, Laci és Jancsi. Na de ez mégiscsak felnőtt tartalmú lenne, így azt gondoltuk, a gyerekközönséget keressük meg inkább a történettel, és így  született meg az előadás. Először főzőfesztiválokra készítettük, ezért nagyobb a fejük, így messziről jól lehet látni a figurákat. Mivel ez a XXI. század bábjátéka, ezért Gulyás Terka a gyerekeknek főz, illetve az ellenségek is a mai világ, a mai kínai világ szülöttei: Műzli János, Popkorn Aladár, Zabpehely Béla. Adta magát, hogy Gulyás Terka főzzön, megmutassa a műanyagvilág/ műkaja helyett mennyivel jobb a főzött étel, a finom gulyásleves. Persze az ördögök szintúgy rájárnának erre a levesre… Így lett vásári  bábjáték gyerekeknek és hízókúrázóknak. Humorra építettük és működik. Ez a század nem az autentikáról szól, ezért modernebb  anyaghasználatot  enged meg a darab.  

 
­- Van benne egy slágergyanús dal, amit nemcsak én, de a produkciót szájtátva néző gyerekek teli tüdőből fújtak a végére, s így távoznak az előadásról.  
- Igen, ha bemennek a konyhába otthon, tudják, hogy főzni énekelve jó. ­
 

- ­ No és „Tele hassal élni jó”!  Apropó, ha már evés, főzés, akkor fakanál. Van egy közjáték, illetve felvezető játék benne, amikor tárgyjátékszerűen használod a főző/cséplő eszközt, Terka fakanalát. Elképesztően izgalmas, bravúros, dinamikusan üdítő játék ez, az olasz bábosok mozgatására  emlékeztet.
- Igen vigyázni kell, hogy jó helyre rakjam, csapjam ezt a fakanalat, és ez nagyon nehéz,  mert centimétereken múlik sokszor, de ritmusában valóban az olaszokra hasonlít. Sokszor megkérdezik a gyerekek: „Hol a másik néni?” Sok kéz kellene, de igyekszem. Andris volt, nemcsak kitalálója, történetírója, rendezője én csak hozzátettem a saját humoromat, mint pl. verő kanál a merőkanál helyett, és persze igyekszem jól játszani.
 

­- Az előadás erőssége, hogy varázslat van benne, ami sajnos egyre kevésbe látható,  tapasztalható a mai magyar bábszínpadokon. Miért tartod ezt fontosnak, hiszen a trend most nem feltétlenül ebbe az irányba mutat? 
-​ Amit a bábszínház tud, az a csoda. A gyerek azt látja, Terka beönti a vizet a  lábasba és akkor az hova lett? Kicsit, mint a bűvészek. A meghökkentés, a meglepetés a lényeg. A gyerekeknek az az első kérdése, hogy csináltam?  
 
­-​ Készülsz folytatással?
- Igen, van már két terv is, de ez még titok…