Lechner, az alkotó géniusz

Történeti jelentőségű pillanata a magyar művészetnek az a tragikus perc, amelyben az ősz Lechner Ödön kilehelte nemes próféta-lelkét. Egy nagy gondolat, amely vele, benne és általa élt, elköltözött körünkből.
Igaz, állnak még épületei Budapesten, Kecskeméten, Szegeden s ezek mindenkor beszédesen fogják tolmácsolni, hogy élt köztünk egy szinte misztikussá vált építő-géniusz, amely mindent ebből az áldott anyaföldből akart, próbált és tudott előteremteni. Igaz, hogy vázlatainak rengeteg tömegéből jó egy nemzedék tudna még folyton-folyvást új és új eszméket tettre váltani, de maga a mester, aki fel tudta villanyozni közvetlenségével a mindig lassan mozgó építőművészetet, aki köveivel és majolikáival úgy tudott lelkesíteni, mint a legkitűnőbb szónok és úgy értett a legmélyebb zöngésű hangulatok átplántálásához, mint egy istenadta zenész, maga ez a varázsló, ez a próféta, örökre elnémult.
Valóban, amióta van nálunk építészet, ily hatással senki sem volt az emberekre Lechner Ödönön kívül. Mily száraz elementomnak látszik egy építészeti alaprajz, egy homlokzatnak a kiképzése, egy háztető silhouetteje. És e száraz elemek a nagy varázsló kezén szeretetet és szenvedélyt, fanatizmust és lelkesedést tudtak oltani művészekbe, írókba, a közönség javába. Ez nem mindennapi dolog a legvirulóbb külföldi művészeti központokban sem, nálunk pedig soha nem látott jelenség. Értékmérője a mester jelentőségének...
…Egyszerű, szelid bohém-életéből senki sem olvasta volna ki, hogy olyan emberrel áll szemközt, aki mélyen átforgatta a magyar televényt s szilaj kitartással megteremtett valamit, amire bízvást rámondhatjuk, hogy egészen a mienk, tehát magyar.
A ŤJapán kávéházť művészasztalának szelid bohémje királyi örökséget hagyott a magyar építőművészetre. Abból elélhet még néhány nemzedék. S a jövő fogja csak igazán értékelni azt a tiszta művészi geniet, amelyet fájó szívvel temettünk az ő kedves anyaföldébe, amelyből minden erejét szívta.

LYKA KÁROLY

 

Az Iparművészeti Múzeum „Lechner, az alkotó géniusz” címmel emlékezik meg Lechner Ödönre halálának századik évfordulóján. A 2014. november 20-án kezdődő életmű kiállítás nyitva tartása 2015. június 28-ig lett meghosszabítva.

A szecesszió világnapja (június10.) alkalmából 2015. június 06-án különleges előadások, tárlatvezetések várják a látogatókat az Iparművészeti Múzeumban.

„A magyar nemzeti formanyelv kialakítására tett kísérlete a korszak legjelentősebb műveit hozta létre, melyek iskolát teremtettek még ha a személyes irányítása alatt álló és műveinek nem formáit, hanem szellemét tovább vinni hivatott mesteriskola létrehozására való törekvés kudarcot vallott is. Építészetének tudatos, elméleti (tanulmányokban is kifejezett) kialakítása a korszakban egyedülálló, úttörő jelentőségű.” (Im: Gerle-Kovács-Makovecz: A századforduló magyar építészete )