Holle anyó – a Budapest Bábszínház bemutatója
Április 21-én mutatta be a Budapest Bábszínház óvodásoknak és alsó tagozatosoknak szóló új előadását, a Holle anyót. A Grimm testvérek meséjének nagyszínpadi adaptációját Kuthy Ágnes rendezte, a látvány tervezője Hoffer Károly.
A Holle anyó Dorothea Wild elmesélése alapján került be a Grimm fivérek 1812-es Gyermek- és családi mesék című kötetébe. A közép-németországi eredetű történet címszereplőjének lakóhelye valahol a hegyekben található. Alakja az ősi germán mitológiáig vezethető vissza, ő a mezőgazdaság és a női munka védelmező istennője, akihez a világ kútján át (bizonyos meghatározások szerint a Hoher Meißner magaslaton található Holle anyó tó mélyén keresztül) lehet eljutni. Az övé minden nem látható, föld alatti kincs. Ő felel a hóért: minél jobba rázza dunyháját, annál több hó hullik a földre. tavasszal pedig megáldja a zöldellő mezőket azáltal, hogy végighalad a földeken és réteken, így a nedv a növényekbe áramlik, és a természet felébred. Ebből a motívumból indul ki a Budapest Bábszínház előadásának egyik fő mozzanata, amely az évszakok változását mutatja be az óvodásoknak és az alsó tagozatosoknak.
A mese a kutatók szerint többféleképpen olvasható. Alapüzenete: a jó és dolgos ember elnyeri jutalmát, a rossz és lusta megbűnhődik. Egyes értelmezésekben a történet visszavezethető oda, hogy sok nő halt meg szülés után, gyermekágyi lázban, a férfi újraházasodott, és az új feleség megkülönböztette a régi és az házasságból született, mostoha- és saját gyermeket. Mások szerint a mese választ keres arra a filozófiai és vallási kérdésre, hogy mi a szenvedés értelme, és megmagyarázza a lét látszólagos kaotikus és igazságtalan voltát. A szereplők párhuzamba állíthatóan a mitológia nap, hold és föld princípiumaival is: a dolgos lány (Ella) a nap, a lusta lány (Bella) a hold, Holle anyó pedig a földanya, aki az anyagi világ (a mostoha) romlottságával szemben áll, és akihez olyan munkák kapcsolódnak, mint a szövés, a fonás, a kenyérsütés. Gyümölcsöt is ajándékoz a nőknek (az előadásbeli almafa motívuma), segíti őket, egészségessé és termékennyé teszi őket.
Boldizsár Ildikó meseterapeuta egy alkalommal így foglalta össze a mese tanulságait: „Kútba esett az életem", gondolja a lány Holle anyó meséjében, amikor az elejtett orsó után néz. Választhat: utánamegy vagy élete végéig a kút mellett üldögél újabb meg újabb „pót-orsókkal” a kezében. Előbbit választja. Sok mindent megtanul útközben, de a legszebb tanítást akkor kapja, amikor rázni kezdi a dunnákat.
Minden fizikai törvény semmissé válik. Odalent ráz, miközben odafönt havazik. Miért ad neki Holle asszony ilyen különös feladatot? Azért, mert az örömre való képességet még nem ismeri, hiszen egész addig a teljesítmények és a megfelelések rabjaként élt és dolgozott. Örömöt szerezni másoknak, örülni önmagának – ezt kell megtanulnia odalent. Addig nem tekintheti magát gyógyultnak, amíg szépen szállingózó hópihékké nem alakítja a "szívére fagyott könnyeket.”
A mese bábszínpadi adaptációját Gimesi Dóra, Kuthy Ágnes és Szabó T. Anna készítették. A „békebeli”, finomságot és meseszerűséget előtérben tartó látványt Hoffer Károly tervezte. A Budapest Bábszínház előadása „tiszta bábszínház”, azaz a választott technikák miatt a mozgatók nem láthatók: a földi világ marionett-, az égi világ vajangbábokkal jelenik meg. Nem csupán a Budapest Bábszínházban, de a hazai bábszínházakban is rég készült marionettprodukció, ezzel az intézmény folytatja a hagyomány megújítására tett kísérletét. Az előadás zeneszerzője a színházban először dolgozó Bella Máté. A Holle anyó rendezője Kuthy Ágnes, akinek jelenleg két további rendezése, az óvodásoknak szóló Hoppá-hoppá!, illetve a kisiskolásoknak készült A Hétfejű Tündér szerepel a színház repertoárján. Mindkét produkció komoly sikereket ért el határokon inneni és túli fesztiválokon is. Továbbá ő újította fel a rendező, Lengyel Pál szellemiségének megfelelően A legkisebb boszorkányt. A címszereplőt Kovács Marianna, a lusta lányt Spiegl Anna, a szorgalmas lányt Pájer Alma Virág alakítja, a többi karaktert Bánky Eszter, Beratin Gábor, Kemény István, Kovács Judit, Radics Rita keltik életre.
Fotó: Budapest Bábszínház/ Éder Vera
További képek
