Blattner Géza elveszett bábjai - egy kiállítás margójára

Hutvágner Éva | 2017-04-20

Blattner Géza 1925-ben hagyta el Budapestet és költözött Párizsba, hogy ott létrehozza Arc-en-Ciel, azaz Szivárvány nevű színházát. Ebben az évben, áprilisban nyílt az OSZMI nagyszabású kiállítása, amelyben munkásságát, életművét teljességében szerettük volna feltárni, megmutatni.

A kiállítás sarkpontja az az ismeret volt, miszerint az alkotó bábjai a háborúban, illetve Blattner halála után nagyrészt megsemmisültek, illetve jó néhány báb külföldi múzeumok és magángyűjtemények tulajdona. Miként lehetséges teljes képet adni egy műtárgyakra, bábokra alapozott kiállítást tervezve, bábok nélkül? A hagyaték kézzelfoghatóvá tételében egyedüli segítségünk, hogy a bábokról nem egyszer beállított felvételek vagy jelenet-fotók készültek, amelyek segítségével néhány előadás egy-egy részlete rekonstruálhatóvá vált, emellett pedig Blattner Géza a későbbiek során maga is nyilatkozott bábjairól, bemutatóiról. Mindezeket az adatokat összefoglalva arra a következtetésre jutottunk, hogy a modern technika segítségével életre hívhatjuk az amúgy már „elveszett” tárgyakat.

Blattner Géza életművének bemutathatóságát tehát négy egységre osztottuk.

Az első és legegyértelműbb egysége a kiállításnak az OSZMI bábtárában fellelhető eredeti tárgyak és dokumentumok gyűjteménye volt, amelyeket kiegészítettünk a különböző gyűjteményekből kölcsönzött festményekkel (Blattner Géza két korai festményét kölcsönkértük a debreceni Déri Múzeumból, újszerű bábkonstrukcióinak eredeti szabadalmi leírásait a Szabadalmi Hivatalból, továbbá digitális másolatokat kértünk a müncheni bábgyűjteményből.) Az OSZMI-ban található fotók, rajzok, bábok egységét egy jelentős meghívó- és aprónyomtatvány-csoport egészíti ki, továbbá Blattner Géza 1960-ban, kézzel készített üvegdia-sorozata, melyeket saját szavaival kommentált és írt le.

A tárgyak második csoportját Blattner Géza síkbábjai képezik. Ezeket a bábokat a magyar közönség mindeddig nem láthatta. Két fellelhető példánya a Münchener Stadtmuseum tulajdonát képezi. A fellelhető bábokról (főként Kolozsvári Zsigmond és Blattner Géza bábjairól) fotóik és tervek maradtak fenn csupán. A bábok többnyire teljesen sík, pár esetben pedig félplasztikus alkotások. Ezeket a bábokat Erdély Jakab grafikus segítségével sík felületre, egy a kiállítás koncepciójához köthető fehér vagy fekete műanyag felületre szerkesztettük át.

A bábok harmadik csoportját azok a bábok alkotják, amelyekről mindössze fotók maradtak fenn. Ezek az alkotások különböző technikájú bábok, melyek között marionettek, zsákbábok, billentyűs marionettek egyaránt megtalálhatók. Ezeket a bábokat egy grafikai cég segítségével először 3D animációval hoztuk új életre, majd ezekből az animációkból műanyag nyomtatványokat hoztunk létre. Ezek a nyomtatványok sem méretben, sem pedig színben nem követik az eredeti műveket, hiszen a kiállításban kimondott célunk volt elkülöníteni a báb-reprodukciókat az eredeti alkotásoktól. Ezen bábokból öt darabot jelenítünk meg a kiállításban, a fellelhető fotók segítségével életszakaszonként arányosan: a Mesemondó bábját a Faust korai előadásából, a Jövő és a Pelikán bábjait az Arc-en-Ciel két híresebb, több fotót is felmutató darabjaiból, a Nyomor híres maszkját és a kései darabok közül az 1937-es Úr, más helyütt Öreg Isten nevű figurát.

A bábok célja kettős: esetünkben egyrészt fontos volt, hogy kiemeljük a bábokat a két dimenzióból, a fotók és a leírások világából, láthatóvá, egyben létezővé varázsoljuk azokat. Másrészt projektünk múzeumpedagógiai célzatú: a bábok a kiállításban kipróbálhatók, megmozgathatók, megtapinthatók; így mind a sík, mind pedig a háromdimenziós bábok esetén a játék lehetőségét is kínáljuk a látogatóknak, a különböző bábtechnikák kipróbálását.

A kiállítás utolsó egységét azok az elemek képezik, amelyek a történetet kiegészítve, ám kizárólag írásos formában vannak jelen az életműben. Ezeket az egységeket, az életmű fontos, ám tárgyi anyagot nélkülöző elemeit egy interaktív idővonalon jelenítettük meg, képekkel és leírásokkal illusztrálva az életmű menetét.

A Blattner-bábok rekonstrukciók történetében nem szabad kihagyni Lellei Pál bábkészítő mester történetét sem. Ő volt, aki évekkel megelőzve a jelen kiállítást, elkészítette az eredeti szabadalmi tervek alapján a tárlaton is bemutatott billentyűs marionettet, és ő volt az is, aki az Arc-en-Ciel meghatározó, másik fő alkotójának, A. Tóth Sándornak a bábjait is, fotók alapján, rekonstruálta, és amely bábokat az A. Tóth Sándor Alapítvány jóvoltából szintén be tudtunk mutatni a látogatóknak. A bábok rekonstruálásának új módszereivel és az olyan technikákkal, mint a 3D-fotók vagy éppen a 3D nyomtatás, új utat nyithatunk az értékes hagyatékok népszerűsítésében.