Szépen szólt a Babukamadár a Griff új premierjén

Milyen az a darab, amelyet egy bábkészítő, -tervező rendez meg? Nem, korántsem a „mindent bele” elv érvényesült, sokkal inkább az „egyszerű, de nagyszerű” csodája, hogy négy fa is megteremt egy erdőt, egy asztal pedig bármilyen díszletnek meg tud felelni. A Griff Bábszínház a "Szépen szóló babukamadár" című előadásáról Simon Annamária írt.

Mit tesz egy király, ha hiányzik kedves madara? Szomorkodik. Mit tesz ekkor leánya, aki nagyon szereti apját? Természetesen versenyt rendez a kérők között; hozzámegy ahhoz, aki elhozza a madarat, és boldoggá teszi apját. Mi történik, ha ez senkinek sem sikerül? Akkor elindul Jancsi, az egyszerű, de tiszta szívű szolgáló, hogy bejárja azt az utat, amely végén talán a boldogság - a királylány keze és a szépen szóló madár vár reá. De a boldogságot nem adják ingyen. Számtalan ármány leselkedik rá, az út hosszú, nehéz és küzdelmes. Mit tesz ilyenkor egy legény? Hőssé válik. Az út társat ad neki egy táltos személyében, akiért szintén megszolgált, de a végső célt, a babukamadarat már neki egyedül kell megtalálnia.

Egyszerű díszlet fogad minket. Dominálnak a természetes anyagok és színek. Elég egy dobogó, néhány szék, egy asztal, néhány fadarab, hogy életre keljen a palota, az erdő, a banya tanyája, az arany-, ezüst-, rézerdő, a vasfa teteje. A dobogó nyitható, a díszlet praktikusan átalakítható. A székek és az asztal forgathatók, és a jól megírt szöveggel minden megteremthető.

A látványt nagyban segíti a zenei aláfestés, amely hangkulisszaként legalább olyan fontos, mint a szöveg vagy a díszlet. A lecsupaszított látvány mégsem hordoz felesleges népieskedést, a megszólaló hangszerek között van elektromos gitár is és más különleges hangszerek, zajkeltők, amelyek elrugaszkodnak a népies formáktól - de mindez az előadás előnyére válik. Az előadás egy tapssal, csapásokkal kísért ritmusgyakorlattal indul a színészek narrációja előtt. A zene motívuma a tárgyhasználatban is visszatér, hiszen Jancsi hangszer-italokkal, cintányérral, csengő alakú pohárral kínálja a szomorú királyt. Amikor pedig a kérők érkeznek, egy rakás színes gyerekhangszer érkezik, akik a maguk egyéni hangján mutatkoznak be. Mindenképp ki kell emelni egy nem mindennapi hangszert, a yaybahart, amelyet két végén tartanak, s Jancsi úgy kel át rajta, mint egy hídon. Ahogy kis lába hozzáér a kifeszített hártyákhoz, a hangszer szinte már földöntúli hangot ad. Vándorlását így már zene is kíséri. Szintén erős „hangos-kép” a vasfa teteje, amely két-két sarló összeérintésével tartja fogva a madarát kereső Jancsit. A zene végig szerves része a darabnak, a színpad két oldalán elhelyezkedő zenészek jó ritmusérzékkel vesznek részt az előadásban, és teremtenek egy semmihez sem hasonlítható különleges atmoszférát.

A főszereplő bábokat bunraku technikával keltik életre, a szépen kidolgozott, részletesen megfaragott bábok fából készültek. A gonosz banyát maszk jeleníti meg, amely a testre felvehető ruhával párosul, a végső, erdei vándorláson a dobogóból előhívott boszorkák testet már nem kapnak, arcuk színes, festett, áttetsző óriásmaszk.

Változatos a színészi játék is, amely érezhetően a darab ötleteiben is nagy szerepet kapott. Lovászi Edina sokféle hangon szólaltatja meg azt a számos banyát, akit eljátszik a darabban, s övé a megtalált babukamadár gyönyörűséges dala is. Kosznovszky Mátyás emlékezetes és humoros a szúnyog, a hal, az egér játékával, hiteles és őszinte Szilinyi Arnold nagy feladatra vállalkozó Jancsija is.

A darab megható jelenete a madárka megtalálása, aki erőszakkal nem akar Jancsival menni, de saját akaratából felkeresi az öreg királyt, hogy otthont találjon mellette, s felvidítsa őt szépséges énekével. A kismadár egy mozdulattal nappá változtatható, jelezve, hogy jelenléte mindenki számára a világosságot és a melegséget jelenti.

Ebben a mesében is az egyszerűséget szerettem a legjobban. Ki van jelölve az út, adott a cél, vannak segítők, és vannak hátráltatók. Csak menni kell, bármi áron, becsületesen, megvívni a harcot, furfanggal, jó kedvvel és sok-sok bátorsággal. Félni lehet, de elfutni, feladni sohasem. Az élet leképezése ez a mese is, tükre a mindennapoknak: bejárható az út, elérhető a cél, ha megteremtődik a mindent elsöprő akarat és a tiszta szív.

 

Fotók: Griff Bábszínház

Tovább a galériába

 

A Szépen szóló babukamadár - A zalaegerszegi Griff Bábszínház és a békéscsabai Napsugár Bábszínház közös előadása

Alkotók:

Író: Veres András

Rendező: Boráros Szilárd

Zenészek: Üveges Anita és Nagy Csaba

Zeneszerző: Takács Dániel

Koreográfus: Fosztó András

Báb-, díszlet-, jelmeztervező: Boráros Szilárd

Dramaturg: Boráros Milada

Játsszák:

Lovászi Edina, Kosznovszky Márton, Szilinyi Arnold

Bemutató: 2017. február 03. Griff Bábszínház - Zalaegerszeg

További képek